Kihagyás

Mobil operációs rendszerek

Mobil operációs rendszer

Egy mobil operációs rendszer, másként mobil OS, az operációs rendszerek azon csoportja, amik egy hordozható, kézi eszközt (például mobiltelefont, okostelefont vagy táblagépet) működtetnek.

A mobil operációs rendszerek működésük és felépítésük nagyban hasonlít "asztali" társaikéra, mint a Windows, OS X vagy a különböző Linux disztribúciók, amik többek közt asztali számítógépeken, notebookokon és laptopokon működnek. Főképp a vezeték nélküli kapcsolattartásra és a multimédiára koncentrálnak, a kommunikációs eszköz funkciója mellett a felhasználó szemszögéből inkább szórakoztatóelektronikai, mint informatikai eszközök.

A mobiltelefonok eladásának száma operációs rendszerek szerint
Melyik a legmeghatározóbb változás a fenti diagrammon?

A mobil operációs rendszerek területén az Android alapú rendszerek robbanás szerű elterjedése kétség kívül megváltoztatta a piaci részesedéseket, valamint a felhasználók számára is elérhető rendszerek jellegét.

Ezt megelőzőte az Apple Inc. által tervezett és forgalmazott mobil készülékek megjelenése, mely bizonyos értelemben megalapozta az okostelefon fogalom jelentését.

Okostelefon

Okostelefonnak (angolul smartphone) nevezzük a fejlett, gyakran PC-szerű funkcionalitást nyújtó mobiltelefonokat. Nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy mi az okostelefon.

Egyesek szerint okostelefon az a mobil, aminek teljes értékű operációs rendszere szabványosított interfészeket és platformot nyújt az alkalmazásfejlesztők számára.

Mások meghatározásában az okostelefon egyszerűen egy olyan készülék, ami olyan fejlett funkciókat tartalmaz, mint e-mail, Internet és e-könyv-olvasó, vagy teljes értékű billentyűzet, vagy külső USB-s billentyűzet és VGA csatlakozó. Más szavakkal, egy olyan miniatűr számítógép, ami telefonként is képes működni.

Leggyakrabban elterjedt és használt érzékelők

Gesture Sensor
infrasugarakkal érzékeli a felhasználó kézmozdulatait
Proximity Sensor
infrasugarakkal érzékeli a felhasználó közelségét
Gyro Sensor
érzékeli a telefon 3 irányú elfordulását
Accelerometer
gyorsulásmérő érzékeli a telefonkészülék különböző elmozdulását
Magnetometer
érzékeli a Föld mágneses terét
Thermometer/Air humidity Sensor
hőmérséklet és páratartalom érzékelő
Pedometer
lépésszámláló
Barometer
érzékeli a légnyomás változását
Hall Sensor
Érzékeli, hogy a telefon tokja nyitva vagy zárva van.
RGB Light Sensor
a kijelző fényerejét és élességét állítja a külső fényviszonyokhoz

Android előtti kor

Symbian

A Symbian (ejtsd: szimbien) operációs rendszer, melyet főként mobil eszközökben (PDA, mobiltelefon) alkalmaztak a 2000-es években.

Jellemzője az egyfelhasználós, többfeladatos végrehajtás, grafikus kezelői felület. Egyéni igények szerint alakítható, szoftverekkel fejleszthető, szemben az operációs rendszerrel nem rendelkező telefonokkal.

Alkalmas a dinamikus memóriakezelésére, melynek lényege, hogy a rendelkezésre álló összes memória felhasználható bármilyen célra, nincs felosztva, hogy mely alkalmazási területen kell adatokat tárolni benne. Bár egyéb operációs rendszerrel nem rendelkező telefonok is képesek erre, a Symbian operációs rendszerek lényegesen több lehetőséget nyújtanak.

A Nokia 2013 júniusában bejelentette, hogy teljesen felhagy a symbianos készülékek gyártásával az év nyarán. A Nokia a továbbiakban teljesen a Windows operációs rendszert futtató készülékekre fókuszál. A döntés nem meglepő, egy év alatt a 8%-os európai penetrációból kevesebb, mint 2% maradt.

Blackberry OS

A BlackBerry OS mobil operációs rendszer, melyet a kanadai BlackBerry Limited fejlesztett a BlackBerry nevű okostelefon-termékvonalára. Az operációs rendszer támogatja a többfeladatosságot és a BlackBerry készülékekre jellemző szokatlan beviteli eszközöket, így a trackwheelt, a trackballt, a érintőpárnát, illetve a hagyományos érintőkijelzőt is.

Az operációs rendszer frissítések a BlackBerry-vezeték nélküli szoftvertöltés (OTASL) szolgáltatást támogató mobilszolgáltatók esetében automatikusan elérhetővé váltak.

A külsős fejlesztők a szabadon elérhető BlackBerry-alkalmazásprogramozási felületcsoportok segítségével írhattak a rendszerre programokat, habár az olyan alkalmazásokat, melyek bizonyos funkciókat használtak digitálisan alá kellett írni.

Elemzések szerint 2011 júniusában a mobilalkalmazás-fejlesztők körülbelül 45%-a használta a platformot. A BlackBerry OS fejlesztését 2013 januárjában, a BlackBerry 10 megjelenése után leállították, azonban a régebbi rendszert az év végéig még támogatták.

Windows Phone

A Windows Phone egy Microsoft fejlesztésű, mára nem támogatott mobiltelefonos operációs rendszer. Elődje a Windows Mobile, azonban visszafele nem kompatibilis vele. Ellentétben az elődjével, a Windows Phone-t elsősorban nem az üzleti, hanem az átlagfelhasználói szférának szánták. A windowsos táblagépeken nem Windows Phone, hanem asztali Windows 8.x vagy Windows RT fut. A Windows Phone-t 2010 októberében kezdték el forgalmazni. A Windows Phone biztonsági és egyéb frissítést a továbbiakban nem kap.

Az utolsó verzió ezen a néven a Windows Phone 8.1 Update volt, mely a fejlesztők számára 2014. augusztus 5-től lett elérhető. A Windows Phone-nal a Microsoft egy új felhasználói felületet alkotott meg, korábban Metro UI, jelenleg Modern UI néven (ez hasonló a korábban bemutatott Windows 8-ben található felülethez). Ezen kívül a szoftverbe integráltak külső szolgáltatásokat és elérhetővé tettek Microsoft szolgáltatásokat, valamint meghatározták a rendszert futtató telefonok minimum hardver követelményeit.

2017 októberében a Microsoft bejelentette, hogy befejezi a Windows 10 Mobile funkciófrissítésekkel való támogatását és ezután már csak biztonsági és hibajavításokat kapnak az eddig támogatott verziók. Az utolsó verzió (2018. októberi frissítés) támogatása 2019. júliusban fejeződött be.

Nokia

A Nokia piacvezető szerepét alaposan megtépázta az okostelefonok megjelenése, ami az amerikai iPhone 2007-es bemutatkozására vezethető vissza. A Nokia kínálatát alapvetően a sokféle középkategóriás telefon tette ki, melyek közül több képes volt ugyan internet és más szolgáltatások igénybevételére, de alapvetően majdnem az összes készülék a "butatelefonok" telefon–SMS–MMS funkcióit preferálta elsősorban.

Az iPhone megjelenése azonban átírta a mobiltelefonokkal kapcsolatos szokásokat, amivel az okostelefonok vették át az uralmat, a Nokia pedig túl sokáig késlekedett az új trendeknek megfelelő készülékek bevezetésével, melyek továbbra is gyakran a gombos "ősmobilokat" idézték az érintőképernyő helyett (pl. Nokia N95), és a rájuk telepített operációs rendszerek is hagytak kívánnivalót maguk után, melyekből többet aztán meg is szüntettek.

Mire megjelentették a ténylegesen érintőképernyős modelljeiket (melyekre végül Windows Phone rendszert telepítettek), a mobilpiac legnagyobb részeseivé az iPhone és a Dél-Koreai Samsung vált, jelentősen lehagyva a Nokiát (a Samsungokban is lévő androidos rendszerrel futó telefonok lettek pedig talán a legelterjedtebbek). Az egykori piacvezető cég a 2010-es években emiatt sok szempontból a túlélésért küzd, a nehézségek miatt több gyárát be is kellett zárnia, köztük Magyarországon is, a részvényei értéke is meredeken zuhantak.

A legfejlettebb Nokiák Windows Phone operációs rendszert használnak, miután a korábbi készülékeken sikeres Symbiant több próbálkozás után sem sikerült megfelelő, okostelefonokon is használható színvonalúra fejleszteni, ezért megszüntették azt: tizenhárom év után az utolsó Symbiant futtató telefon, a Nokia 808 PureView, 2013 nyarán került végkiárusításra, mely után nem gyártják tovább a rendszert. Időközben voltak egyéb próbálkozások is: a Maemo és a MeeGo, melyek azonban kudarcot vallottak.

Android utáni kor

iOS

Az iOS (korábban iPhone OS) az Apple Inc. mobil operációs rendszere, amelyet kizárólag az Apple saját termékeire, az iPhone, iPod touch és iPad (2019-től iPadOS) készülékekre fejlesztenek. Mint ahogyan a macOS (amelyből származtatták), a Darwin alapokat használja. Az iOS négy fő rétegből tevődik össze: Core OS, Core Services, Media és Cocoa Touch. A teljes operációs rendszer alig 240 MB helyet foglalt a készülék adathordozóján, ez azóta többszörösére hízott az új funkcióknak köszönhetően.

Kicsoda?

Az operációs rendszernek nem volt neve, amíg az első iPhone SDK meg nem jelent 2008. március 6-án. Korábban az Apple csak annyit árult el, hogy "az iPhone OS X-et használ". Az i (én) a cég szokásos személyes névmása, az OS pedig az "operating system", vagyis az operációs rendszer rövidítése.

A 2009-es év júniusában már több mint 50 000 alkalmazás volt elérhető az iPhone-ra. Az App Store-ból való letöltések száma meghaladta az 1 milliárdot. 2012 márciusában már több mint 550 000 app volt elérhető az App Store-ból, és a letöltések száma meghaladta a 25 milliárdot.

Android

Az Android Linux kernelt használó mobil operációs rendszer, elsősorban érintőképernyős mobil eszközökre (okostelefon, táblagép) tervezve. Fejlesztését az Android, Inc. kezdte el, amelyet 2005-ben a Google felvásárolt, majd az Open Handset Alliance folytatta. A fejlesztők Java nyelven írhatnak rá menedzselt kódot, az eszközt a Google által fejlesztett Java programkönyvtárakon keresztül vezérelve. Az első androidos telefon 2008 októberében jelent meg.

Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google-fiókazonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra. A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan média fájl, amelyet ne tudnánk megszólaltatni.

Technikai részletek

Android rendszer architektúrája

Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, Wi-Fi, HSDPA, Bluetooth stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.

Mint láthatjuk, a platform alapját a vörös színnel jelölt Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtóprogramjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretű kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítménykezelést is.

A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévő különféle programkönyvtárak. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!

A kék színnel jelölt részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.

Android disztribúciók

Az egyes telefon gyártók általában saját programcsomagokat állítanak össze, melyet előre telepítenek az általuk forgalmazott készülékekre. Ezek tulajdonképpen egyedi Android alapú disztribúciók, melyek nem azonos szolgáltatásokat és funkciókat nyújtanak a felhasználók felé. Fontos ezeket megismerni új készülék vásárlása előtt, mivel a legtöbb esetben csak garanciavesztés mellett tudjuk ezeket, az esetleg nem használt szoftvereket törölni.

Root-olás

Korlátozott helyett rendszergazda jogosultságok szerzése Androidon. A rootolás az Androidot használó mobilok esetében lehetséges. Normális esetben az ilyen okostelefonokon a tulajdonos csak korlátozott hozzáférési jogokat kap, így például nem tudja a gyári alkalmazásokat törölni. A rootolás az a folyamat, ami után rendszergazda hozzáférést ér el valaki a mobilján, ezt követően pedig bármely programot törölheti, hozzáférhet a rendszerfájlokhoz, átfogó biztonsági mentést készíthet, módosíthatja a kezelőfelületet, sőt akár a hardver (processzor, memória) teljesítményét is megpróbálhatja módosítani. Emellett léteznek olyan programok is, amelyek a gyakorlatban csak rootolt telefonon használhatóak, hiszen olyan funkciókkal rendelkeznek, amiket korlátozott hozzáféréssel nem lehet elindítani.

A nagy hatalom nagy felelősséggel jár

A rootolás nem mindig egyszerű folyamat, ráadásul az átlagos felhasználónak nem feltétlenül van rá szüksége. Gyakorlatilag minden modell esetében máshogy történik a procedúra, ami kockázatokat is rejt magában. A rootolt telefon ugyanis elveszítheti a garanciáját, és ha valami félresikerül, akkor a telefont vagy nem lehet bekapcsolni, vagy nem lehet túljutni a rendszerindítás folyamatán. Ezért a teljes kontroll megszerzése csak halandó felhasználóknak ajánlott (ha egyáltalán szüksége van rá valamiért), és kizárólag saját felelősségre.

Milyen Android verziót használunk?

Az alábbi videóban bemutatott módszerrel nézzük meg, hogy melyik gyártó, milyen verziójú Android disztribúciója fut éppen a telefonunkon! Vizsgáljuk meg, hogy melyik Android verzión alapszik! Keressük meg az interneten, hogy melyik évben adták ki ezt a verziót!

Mikor vettük a telefont? A vásárlás éve megegyezzik az operációs rendszer kiadásának évével? Ha kevesebb miért? ha több miért?


Utolsó frissítés: 2021-03-01 10:05:20