Alkalmazások beállításainak módjai¶

Beállítások aranyszabályai

Egyszerre lehetőleg csak egy dolgot módosítsunk, hogy tudjuk tesztelni és szükség esetén könnyen visszaállítani.
Ha nem értjük, hogy mire jó ne állítsuk át.
Jegyezzük fel (fényképezzük le) az eredeti (utolsó működő) állapotot.
Csak megbízható forrásokra hagyatkozzunk. Ne állítsunk át semmit csak azért mert valaki azt mondta.

Grafikus felület¶

Manapság szinte mindegyik GUI alkalmazás nyújt valamilyen grafikus felületet a beállításainak módosítására. Ennek a felületnek a helye és részletessége természetesen függ az adott programtól.

A programok általában több különböző szintű beállítási lehetőséget engednek. Az egyik leggyakoribb csoportosítás a beállítás érvényességnek köre.

Adott fájlra vonatkozó (a megnyitott fájlhoz kapcsolódik és általában ott kerül tárolásra is)
Adott munkamenetre vonatkozó (a program bezárásáig él)
Adott felhasználóra vonatkozó (általában a bejelentkezett felhasználó)
Globális beállítások

Egy másik szempont a beállítások részletessége (célközönsége).

Alapbeállítások (az átlag felhasználók számára)
Haladó szinű beállítások (rendszergazdák és szakértők számára)

Különböző beállítási lehetőségek

Ezeket a beállításokat a programok általában valamilyen konfigurációs fájlokban tárolják.

Konfigurációs fájlok¶

A konfigurációs fájloknak azokat a fájlokat nevezzük, melyekben a rendszer vagy az adott program bizonyos beállításokat tárol. Ezek általában szövegesen olvasható, géppel is könnyen értelmezhető formátummal készültek, ami nagyban hozzájárult a széles körű elterjedésükhöz.

INI¶

INI fájlformátum

Az INI fájlformátum különböző számítógépes platformon elterjedt formátuma a konfigurációs fájloknak. Az INI egyszerű szöveges állomány, mely szekciókra osztott kulcs-érték párokat tartalmaz. Az „INI fájl” elnevezés a leggyakrabban alkalmazott kiterjeszésből (.INI) származik, ami az „initialization”, vagy „inicializáció” rövidítése. Elterjedt kiterjesztések még a .CFG, .conf és a .txt.

Példa INI fájlra.

; last modified 1 April 2001 by John Doe
[owner]
name=John Doe
organization=Acme Widgets Inc.

[database]
; use IP address in case network name resolution is not working
server=192.0.2.62     
port=143
file="payroll.dat"

Az MS-DOS és a 16 bites korai Windows rendszerektől egészen a Windows ME verzióig az INI fájlformátum volt a rendszer, a driverek, boot, stb. elsődleges konfigurációs háttere. Az alkalmazások körében is az INI volt a legnépszerűbb az egyedi beállítások tárolásánál. A Microsoft a Windows NT-vel vezette be a registryt, amely már nem szövegesen tárolja a rendszer, a felhasználók és az alkalmazások konfigurációit. A későbbi Windows rendszerek szintén a registryt használják, de a .NET-re épülő alkalmazások körében gyakoriak az XML alapú megoldások is. A Linux (és más Unix) rendszerek, illetve a platform-független szoftverek szintén használják a konfigurációiknál.

JSON¶

JSON fájlformátum

A JSON (JavaScript Object Notation) egy kis méretű, szöveg alapú szabvány, ember által olvasható adatcserére. A JavaScript szkriptnyelvből alakult ki egyszerű adatstruktúrák és asszociatív tömbök reprezentálására (a JSON-ban objektum a nevük). A JavaScripttel való kapcsolata ellenére nyelvfüggetlen, több nyelvhez is van értelmezője.

Példa JSON-re.

{
     "vezetekNev": "Kovács",
     "keresztNev": "János",
     "kor": 25,
     "cim":
     {
         "utcaHazszam": "2. utca 21.",
         "varos": "New York",
         "allam": "NY",
         "iranyitoSzam": "10021"
     },
     "telefonSzam":
     [
         {
           "tipus": "otthoni",
           "szam": "212 555-1234"
         },
         {
           "tipus": "fax",
           "szam": "646 555-4567"
         }
     ]
 }

XML¶

XML fájlformátum

Az XML (Extensible Markup Language, kiterjeszthető jelölőnyelv) a W3C által ajánlott általános célú leíró nyelv, speciális célú leíró nyelvek létrehozására. Az elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása az interneten keresztül.

Példa XML-re.

<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<Recept név="kenyér" elk_idő="5 perc" sütés_idő="3 óra">
  <cím>Egyszerű kenyér</cím>
  <összetevő mennyiség="3" egység="csésze">Liszt</összetevő>
  <összetevő mennyiség="10" egység="dekagramm">Élesztő</összetevő>
  <összetevő mennyiség="1.5" egység="csésze">Meleg víz</összetevő>
  <összetevő mennyiség="1" egység="teáskanál">Só</összetevő>
  <Utasítások>
    <lépés>Keverj össze minden összetevőt, aztán jól gyúrd össze!</lépés>
    <lépés>Fedd le ruhával és hagyd pihenni egy óráig egy meleg szobában!</lépés>
    <lépés>Gyúrd össze újra, helyezd bele egy bádogedénybe, aztán süsd meg a sütőben!</lépés>
  </Utasítások>
</Recept>

A JSON-t és az XML-t legtöbbször egy szerver és egy kliens számítógép közti adatátvitelre használják. Általánosságban strukturált adatok tárolására, továbbítására szolgál. Ezért gyakran előfordul konfigurációs fájlok formátumaként is.

Dot-fájlok¶

dot-fájlok

A név az angol "dot", azaz pont, és a fájl szavakból tevődik össze, azaz egy ponttal kezdődő fájlt vagy egy ponttal kezdődő mappában található fájlt jelöl. A ponttal jelzett fájlok, könyvtárak Linux alatt rejtettek. A Linux alapú rendszerekben gyakran tárolják a személyes beállításokat a home (felhasználó saját) könytára alatt. A fájl belső felépítése programonként eltérő lehet.

Dot-fájlaink megtekintése

Windows Registry¶

Windows Registry

A Microsoft Windows rendszerleíró adatbázisa (más néven beállításjegyzék, regisztrációs adatbázis vagy konfigurációs adatbázis; angol nevén registry; röviden RAB) a számítástechnikában egy adott számítógépre telepített (32 vagy 64 bites) Microsoft Windows operációs rendszer regisztrációs adatbázisa, melyet a Windows működése során folyamatosan felhasznál (olvas és szerkeszt).

Minden, a Windows rendszerleíró adatbázisa által használt fájl az operációs rendszer indulása folyamán automatikusan betöltődik a memóriába. A méretnövekedésük ezért egy idő után az operációs rendszer lassabb működéséhez, hosszabb indulási idejéhez és nagyobb memória-felhasználásához vezet. Maguk a fájlok az operációs rendszer futása során a fájlrendszerből nem hozzáférhetők, a rendszer a fájloknak közvetlenül se az írását, se az olvasását (másolását) nem engedélyezi. A tartalmuk szerkesztése így az operációs rendszer futása során kizárólag segédprogramokkal, az őket futtató felhasználó jogosultságainak függvényében végezhető.

Az alábbi lista röviden összefoglalja, hogy milyen adatokat tárol a registry.

a telepített programok listája;
az, hogy adott kiterjesztésű fájlt alapértelmezésben melyik alkalmazás nyissa meg (a fájltípusok társításainak listája);
a rendszerindítással együtt automatikusan indítandó programok listája;
a felhasználói profilok;
a számítógépen található hardverösszetevők;
a használt portok;
a Windows shelljének (rendszerhéj) fontosabb és kevésbé fontos elemei:
- (az aktuálisan használt shell;
- a fájltípusokhoz társított ikonok;
- a felbukkanó üzenetek szövege;
- az aktuális asztal téma és rendszerstílus digitális leírása stb.);
és szinte minden, ami a rendszerfájlok változtatását érinti.

Nézzünk bele a registrybe! Csak nézzünk!

Registry szerkesztése nem javasolt!

A registry módosításával alapjaiban lehet megváltoztatni a Windows működését. Csak nagyon indokolt esetben és nagyon megbízható forrás alapján módosítsuk.

Registry tisztítés CCleaner-rel

Utolsó frissítés: 2021-03-26 14:15:14