Linux operációs rendszerek¶
A legfontosabb különbség a Linux és más népszerű operációs rendszerek között az, hogy a Linux kernel és a komponensek ingyenesek és nyílt forrásúak. A Linux nem az egyetlen ilyen operációs rendszer, de a legismertebb és legszélesebb körben használt.
Jogi kérdések¶
Számos szabad- és nyílt forrású szoftver licencelése a copyleft licencen alapul, melynek lényege, hogy a jog adta eszközöket nem az adott szellemi termék terjesztésének gátlására, hanem a megkötések kiküszöbölésére használják fel, így garantálva a felhasználás szabadságát a módosított változatokra nézve is. A legismertebb szabad szoftver licenc a GNU GPL, amely egy copyleft licenc. A Linux kernel és a legtöbb GNU projektből származó szoftver ezt a licencet használja.
Licence?
Nézzük meg a Choose an open source license oldalon, hogy milyen nyílt forráskódó licencek léteznek! Keressük meg a GNU GPL-t és nézzük meg milyen jogokat biztosít és milyen kötelezettséggel jár!
Miért kell licence?
Attól hogy valami nyilvánosan elérhető még nem jelenti azt hogy a felhasználása jogszerű. A helyzet ahhoz hasonlít, mintha nyitva hagynám a lakásom ajtatját, aki engedély nélkül elviszi a tv-t még mindig törvényszegést követ el.
Az eset fordítva is igaz, ha szeretnénk hogy az általunk készitett tartalom jogszerűen felhasználható legyen a számunkra megfelelő licence alá kell helyezni, különben minden jog nálunk marad.
Ne próbáld ki otthon :)
A jogi háttere a szellemi termékek tulajdonának és felhasználásának nagyon összetett, és ráadásul országonként változhat. Nem érdemes saját licence-t barkácsolni javasolt valamelyik ismert közül választani egyet, amely megfelel a számunkra.
Nyílt forráskódú szoftverek
A nyílt forráskódú vagy open-source szoftver kifejezést sűrűn használják a szakmán kívül is. Ez természetesen a forráskód elérhetőségét jelenti a nyilvánosság számára. Azonban fontos megérteni, hogy itt nem csak a kész termék egy részéről van szó.
Nehéz pontos hétköznapi analógiát mondani, de az alábbi példa talán érzékelteti ennek jelentőségét a számítástechnika területén.
Milyen lenne egy "nyílt forráskódú" autó? Nem csak a kész terméket érhetjük el, vagyis magát az autót, hanem a pontos, gyártásához szükséges terveket. Továbbá magát a gyárat is, vagyis minden a rendelkezésünkre áll, hogy saját magunk készítsük el az autót. Ezenkívül, mivel a tervek és a gyártási folyamat, valamint a szükséges eszközök is ismertek, módosíthatjuk és kedvünk szerint átalakíthatjuk a végső terméket, vagyis az autót.
A hasonlatot tovább gondolva (és amennyiben "szabad" autóról van szó) megtehetjük, hogy mások által már felfedezett és hibákat kijavító módosításokat (valószínűleg saját maga számára) felhasználjuk a saját autónk elkészítése során. Ezzel nem csak a várakozási időt spóroltuk meg, amíg az eredeti gyár (sokkal limitáltabb munkaereje) feltárja a hibát, de bizonyos esetben jobban meg is bízhatunk a gépjárművünkben, hiszen bárki hozzáfér bármilyen adathoz, ezért az esetleges súllyos hibákat sokkal nagyobb eséllyel veszik észre.
Miért éri meg a cégeknek nyílt forráskódú szoftverbe fektetni? (válasz a lenyíló részben)
Az irányítás hatalom.
- Befolyásolni tudják a felhasználás és fejlesztés irányát.
- Reklám Árukapcsolás. Pl.: ha egy elterjedt operációs rendszer (Ubuntu) az ő laptopjukat támogatja jobban, akkor többet tudnak eladni az adott laptopból
- Erőforrás spórolás. Mivel a nyílt forráskódú rendszereket a közösség fejleszti, ezért a cégnek nem kell annyi fejlesztőt, szervert, stb. felhasználni, mintha csak ő lenne az egyedüli készítő.
- stb.
Előzmények¶
1991-ben Linus Benedict Torvalds, másodéves hallgatója volt a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának (Computer Science - CS). Linus autodidakta hacker volt, saját operációs rendszert szeretett volna írni. Oka az volt, hogy a GNU/Hurd-ra várhatóan néhány évet várni kellett volna. A 21 éves egyetemista a 80386-os processzor védett módú (protected mode), feladat-váltó (task-switching) lehetőségeit szerette volna felfedezni. Ez körülbelül 1991 nyarának elején lehetett. A pontos dátumra maga Linus sem emlékszik.
1991. augusztus 25-én Linus egy történelmi levelet küldött a MINIX hírcsoportba
Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása).
A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)
- Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)
Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú fs-sel rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van :-(.
21 évesen
Gondolkodjunk el egy pillanatra, hogy ki mit csinált 21 éves korában?
Így kezdődött a Linux története. Linus levele számos programozót inspirált. A Linux az elmúlt 21 évben hihetetlen fejlődésen ment keresztül, számtalan ma jól ismert rendszer alapja.
Linus Torvalds előadása
Linus kétségtelenül korunk egyik meghatározó, nagy szaktudással bíró emberre. Lehet részben emiatt is, elég határozott véleménye van a szakmáját érintő kérdésekről és hozzájuk kapcsolódó technológiákról. Ezeket előfordul, hogy viszonylag közvetlenül ki is mondja, véleményem szerint kicsit szarkasztikus, de minenképp szórakoztató stílusban. Példaként egy előadását láthatjuk itt.
"In fact, I am a very cynical and untrusting person. I think most of you are completely incompetent. The whole point of being distributed is I don't have to trust you." [egy teremnyi Google szofverfejlesztő előtt]
"When I say I hate CVS with a passion, I have to also say that if there are any SVN users in Subversion, users in the audience, you might want to leave because my hatred of CVS has meant that I see Subversion as being the most pointless project ever started, because the slogan for Subversion for a while was, CVS done right or something like that. And if you start with that kind of slogan, there's nowhere you can go. There is no way to do CVS right."
Linux GNU GPL licensz alatt¶
Rendszermag (Kernel)
Rendszermag (angolul kernel): az operációs rendszer alapja (magja), amely felelős a hardver erőforrásainak kezeléséért (beleértve a memóriát és a processzort is).
A többfeladatos rendszerekben – ahol egyszerre több program is futhat – a kernel felelős azért, hogy megszabja, hogy melyik program és mennyi ideig használhatja a hardver egy adott részét. A hardver elemek használata gyakran bonyolult programrészeket igényel, ezért ezt a feladatot gyakran egységes, absztrakt hardverelérést biztosító részekkel támogatja. Ezek a részek elrejtik a bonyolult módszereket és egy tiszta, egyszerű felületet biztosítanak, amivel megkönnyítik a hardverelemeket használó programozók munkáját.
A rendszermag nem látható a felhasználó számára mint program, hanem a háttérben futó, a legalapvetőbb feladatokat ellátó program.
A Linux valójában csupán a kernel (rendszermag) neve. A Linux kernelen alapuló rendszerek szinte minden esetben a GNU projekt által fejlesztett alapprogramokat használják (mint például az operációs rendszer alapkönyvtára, a "libc", vagy az alapvető Unix/Linux programok, mint például a "echo" vagy az "ls").
GNU
A GNU (ejtsd géenú vagy gnú) egy kizárólag szabad szoftverből álló számítógépes operációs rendszer. A rövidítés jelentése rekurzív (önhivatkozó) módon "GNU's Not Unix", azaz "a GNU nem Unix". Ez arra utal, hogy a GNU egy Unix-szerű (Unix jellegű) operációs rendszer, viszont nem tartalmaz Unixból származó kódot és a Unix-szal ellentétben szabad szoftver.
A GNU-t a GNU Projekt keretében fejlesztik, a projekt szárnyai alatt kiadott programokat pedig GNU csomagoknak vagy GNU programoknak hívják. A rendszer alapvető összetevői közé tartozik a GNU Compiler Collection (GCC, GNU fordítóprogram-gyűjtemény), a GNU Binary Utilities (binutils), a Bash rendszerhéj, a GNU C library (glibc), és a GNU Core Utilities (coreutils).
A Linux operációs rendszer tehát leggyakrabban a Linux kernelből valamint a GNU rendszerkönyvtárakból és rendszerprogramokból áll. Ezért az operációs rendszer helyes elnevezése "GNU/Linux operációs rendszer". Bár ennek jogosságával kevesen vitáznak, a köznyelvben elterjedt a Linux elnevezés.
Free Software Foundation
A Free Software Foundation (röviden FSF, magyarul "szabad szoftver alapítvány") egy alapítvány, nonprofit szervezet, amelyet a szabad szoftver mozgalom, és azon belül is elsősorban a GNU projekt támogatására hozott létre Richard Stallman 1985. október 4-én.
Alapításától az 1990-es évek közepéig alapítványi vagyonát főként szabad szoftvereket készítő fejlesztők támogatására használta. Ezt követően megjelentek azon cégek és magánszemélyek, akik támogatják a szabad programok készítését, ezért ettől kezdve az FSF alkalmazottak és támogatók főként a szabad szoftverekkel kapcsolatos jogi struktúrákon és problémák megoldásán dolgoznak.
Az FSF alapítvány azokat a Linux disztribúciókat, amelyek GNU programokat használnak GNU variánsoknak nevezik, és azt kérik, hogy ezekre az operációs rendszerekre GNU/Linux- vagy Linux alapú GNU rendszer névvel utaljanak. Ennek ellenére nem csak a nagyközönség nevezi egyszerűen Linuxnak a rendszert, hanem a nagy és jelentős Linux disztribútorok is (pl.: SuSE Linux). Van azonban néhány disztribúció akik a GNU/Linux elnevezést használják, ezek közül talán a legjelentősebb a Debian GNU/Linux. A lelkes szakértői berkeken kívül azonban szinte senki nem használja a GNU/Linux kifejezést. Ráadásul arról is megoszlik a vélemény, hogy egyáltalán helyes-e ez az elnevezés. Linus Torvalds például elhatárolódik a GNU/Linux kifejezéstől, mivel a Linux nem egy GNU projekt.
Annyi a Linux mint égen a csillag¶
Disztribúció
Operációs rendszerekkel kapcsolatban a disztribúció (más néven distro vagy disztró) szó alatt egy gondosan egybeválogatott, általában rendszermagból és felhasználói programok csomagjaiból álló terjesztést értünk. A disztribúciót, vagy más néven a terjesztést a disztribútor terjeszti.
Linux-disztribúció
A Linux-disztribúció (röviden: distro vagy disztró) olyan összeállítás, mely egy felhasználásra kész Linux vagy GNU/Linux alapú operációs rendszert, és ahhoz tartozó, válogatott programokat tartalmaz.
Kinek készültek a disztribúciók?
Disztribúciókat legtöbbször az különbözteti meg, hogy milyen célközönségnek és milyen feladatra készítik őket, így mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelőt. Így léteznek olyanok, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy szinte az összes konfigurálási lehetőséget egy grafikus felületen végezzük el és vannak olyanok is, amelyek megkövetelik, hogy a felhasználó mindent a konfigurációs állományok szerkesztésével állítson be a saját ízlésének megfelelően. Egyes disztribúciók célja, hogy mindig a lehető legfrissebb szoftvereket szállítsa, míg mások jól kitesztelt, stabil, ám emiatt kissé elavult csomagokat szállítanak. A legtöbb disztró adott közönséget céloz meg: profi vagy kezdő felhasználókat, adminisztrátorokat, „buherátorokat”, kevés memóriával rendelkező vagy csak CD-t tartalmazó gépeket stb. Néhány disztró a grafikus környezetet, míg mások inkább a karakteres konzolt támogatják.
Milyen disztribúciót lenne ideális a választott projektmunkához? Milyen programokra lesz szükség? Milyen szintű ismereteket várunk el a felhasználóktól? Kell-e grafikus felület? Fontos-e hogy a legfrissebb újdonságokat is bemutassuk? stb.
A Linux disztribúciók között családfa szerű kapcsolat van. Bizonyos fiatalabb disztribúciók idősebbek alapján lettek kidolgozva, azok módosításával készültek. A következőkben röviden áttekintünk egy pár ilyen idősebb disztribúciót. Fontos megjegyezni, hogy ezek fejlesztése nem állt meg csupán újabb változatok is készültek ezek alapján.
Linux disztribúciók családfája
Debian¶
A Debian nem "felhasználóbarát". Azoknak, akik egy kicsit belemélyednek szinte „bárhogy” telepíthető a rendszer: hálózaton át, futó Linux rendszerről egy másik diskre, több gépre egyformán vagy kis eltérésekkel, stb.
Meg kell különböztetni a server és a desktop disztribúciót. Az előbbi célja a lehető legnagyobb stabilitás és kompatibilitás, valamint, hogy az elérhető legnagyobb szabadságot biztosítsa a felhasználónak, de cserébe alaposan ismerni kell a működését. Az utóbbi lehetőleg a legtöbb dolgot megcsinálja a felhasználó helyett, még ha ezzel lecsökkenti a beavatkozás lehetőségét is.
Ubuntu¶
Az Ubuntu egy Debian alapú Linux-disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, hibajavításokkal és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba.
Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése "emberiesség másokkal szemben"; "azért vagyok, mert mi vagyunk". Ezen a néven egy közösség jött létre ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot, amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozófiát szeretné elterjeszteni a szoftver világban. Fejlesztői között több Debian- és GNOME-híresség is található.
Az Ubuntu a könnyű használhatóságra koncentrál, beleértve a széleskörűen elterjedt adminisztratív feladatokra használt "sudo" eszközt. Az Ubuntu a Live CD-ről futtatott környezetből is feltelepíthető, anélkül hogy a telepítés megkezdése előtt újra kellene indítani a számítógépet. Az Ubuntu több szoftvert tartalmaz a fogyatékkal élők támogatására, és kiemelt célnak tartja a lehető legtöbb nyelvre történő honosítást, hogy minél több emberhez tudjon eljutni. Az 5.04-es kiadástól kezdve az UTF-8 az alapértelmezett karakterkódolás.
Ajánlott disztribúció azok számára akik csak most kezdenek el ismerkedni a Linux világával.
Edubuntu¶
Az Edubuntu az Ubuntu Linux alapú rendszerek közé tartozik. Ezt a disztribúciót főként tantermekbe, iskolákba tervezték.
Az Edubuntut a világ minden részéről érkezett tanárok fejlesztették közös munkájukkal. A rendszer a jól ismert Ubuntu alapjaira épül, így könnyen kezelhető, tetszetős és aránylag gyors.
Slackware¶
A KISS angol betűszó „Keep it Simple, Stupid”, jelentése: tartsd egyszerűen, idióta. Ez egy irányelv, amivel magyarázható a Slackware fejlesztésének irányvonala. Ebben a környezetben az "egyszerű" a rendszer felépítésére értendő, és nem a könnyű használatra. Ezért sem tartalmaz több, különféle grafikus felhasználói felület beállítását segítő eszközt, amivel barátságosabb felületet nyerhetnénk, mint az egyszerű parancssor. (A grafikus felületek általában nagyon komplex rendszerek, melyek segítik a felhasználó tájékozódását az adott operációs rendszereken belül.) A Slackware gyors és stabil, ellenben nem jellemző, hogy felhasználóbarát is lenne. A laikusok szerint nehezen beállítható és nehezen tanulható. A "profik" szerint ez az egyszerűség egyben az előnye is, mivel teljesen rugalmas és átlátható rendszer, felesleges és instabil "felhasználóbarát" elemek nélkül.
S.u.S.E¶
A SUSE Linux két bejegyzett név alatt érhető el, ezek az openSUSE és a SUSE Linux Enterprise. Az openSUSE egy szabad, közösségileg fejlesztett disztribúció, ami otthoni felhasználásra készült. Tartalmaz néhány legfrissebb, csak fejlesztőknek ajánlott szoftvert is, amik problémát okozhatnak egy normál rendszeren. A SUSE Linux Enterprise a SUSE által tesztelt és hitelesített kiadás nagyvállalatok számára.
Red Hat¶
A Red Hat Linux egy népszerű Linux disztribúció volt egészen a 2000-es évek elejéig, amikor abbahagyták a fejlesztését. A Red Hat Linux termék megszűnt és helyét átvette a fizetős vállalati ügyfeleknek szánt Red Hat Enterprise Linux (RHEL), illetve a magánszemélyeknek, tesztelőknek, hobbistáknak szánt, közösségi fejlesztésű Fedora.
Android¶
Az Android Linux kernelt használó mobil operációs rendszer, elsősorban érintőképernyős mobil eszközökre (okostelefon, táblagép) tervezve. Fejlesztését az Android, Inc. kezdte el, amelyet 2005-ben a Google felvásárolt, majd az Open Handset Alliance folytatta. A fejlesztők Java nyelven írhatnak rá menedzselt kódot, az eszközt a Google által fejlesztett Java programkönyvtárakon keresztül vezérelve. Az első androidos telefon 2008 októberében jelent meg.
Dam Small Linux¶
A Damn Small Linux (ismert még DSL vagy DSLinux néven) egy Linux-disztribúció. Eredetileg kis teljesítményű gépeken való futtatásra fejlesztették ki. A disztribúció különbözik a többi Linux disztribúciótól, mivel nem igényel nagy teljesítményű számítógépet. 2006-ban a DistroWatch listáján 6. helyezést ért el.
A teljes disztribúció kis méretének köszönhetően kisebb adathordozóval rendelkező gépeken is használható, mint például egy 64 MB-os USB flash memória, CompactFlash kártyák vagy ZIP meghajtók.
Mennyire kicsi?
Nagyon. Nézzük meg, hogy az operációs rendszer mennyi helyet fogalal el körülbelül a háttértárunkon! Ez Windows alatt a C:\Windows mappa mérete, közelítőleg. Nálam ez, 28.2 GB. Nézzük meg, hogy a telefonunkkal készített képek mennyi helyet foglalnak (egyenként)! A DSL jelenleg 50 MB körül van.
Ez a rendszer főleg a Linux disztribúciók széles palettájának érzékeltetése miatt került felsorolásra.
SystemRescue¶
Sajnos előfordul, hogy minden óvintézkedésünk ellenére bekövetkezik a krach: merevlemezünk olvashatatlanná válik, partícióink összekeverednek, vagy egyszerűen nem indul a gépünk. Csodaszer nem létezik, de érdemes megismerkednünk a mentőlemezek egyik kiemelkedő képviselőjével.
A System Rescue CD egy igen jól fejlesztett, karbantartott, a Gentoo disztribúción alapuló készlet. Fejlesztői minden olyan földi jóval ellátták, amely szükség esetén, de rutinszerű karbantartások esetén is jól jöhet.