3. fejezet¶
Ebben a részben még tovább folytatjuk a HTML dokumentum törzsrészében (body) használatos tagekkel való ismerkedést.
Karakterentitások¶
Mivel HTML-ben vannak speciális célokra lefoglalt karakterek (pl. a < és > karakterek), ezért ezeket valahogy máshogy kell írnunk, ha meg szeretnénk őket jeleníteni a weboldalunkon. Az ilyen karakterek megadására szolgálnak a karakterentitások.
Néhány gyakrabban használt karakterentitás (teljes lista itt):
| Karakterentitás | Megjelenítés | Elnevezés |
|---|---|---|
|
szóköz | |
< |
< | kisebb, mint |
> |
> | nagyobb, mint |
& |
& | és-jel |
' |
' | aposztróf |
" |
" | idézőjel |
© |
© | copyright |
Példa: Ha egy bekezdésbe azt szeretnénk írni, hogy 5 < 10 > 8, akkor ezt a következőképpen tehetjük meg karakterentitások használatával
1 | |
Néhány további fontosabb HTML elem¶
<h1>...</h1>,<h2>...</h2>, ...,<h6>...</h6>: címsorok<p>...</p>: bekezdés<br/>: sortörés (páratlan tag)<hr/>: horizontális elválasztó vonal (páratlan tag)<pre>...</pre>: előre formázott szöveg- alakhű megjelenést biztosít: az ilyen taggel megadott szövegek megőrzik a whitespace karaktereket (szóközöket, tabulátorokat, sortöréseket)
- akkor használjuk, ha a szöveg jellegéből szemantikusan következik a tartalom szóközökkel, térközökkel való formázása (pl. billentyűrajzok, kódrészletek, képversek)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 | |

<em>...</em>: a tartalom hangsúlyozására használjuk- szemantikus jelentéssel bír
- a képernyőolvasó programok másképp olvassák fel, mint a hagyományos szövegeket
- a böngészők általában dőlt betűkkel jelenítik meg
<strong>...</strong>: a tartalom erős kiemelésére használjuk- szemantikus jelentéssel bír
- a képernyőolvasó programok másképp olvassák fel, mint a hagyományos szövegeket
- a böngészők általában félkövér betűkkel jelenítik meg
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 | |

Figyelem
A HTML tageket NE használjuk formázási célokra! Ha egy szöveget félkövérré vagy dőltté szeretnénk tenni, használjunk CSS-t!
<sub>...</sub>: alsó index<sup>...</sup>: felső index<q>...</q>: inline idézet (az idézőjeleket automatikusan kiteszi)<blockquote>...</blockquote>: idézetblokk<code>...</code>: kódrészlet<mark>...</mark>: vizuális szövegkiemelés
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 | |

A HTML5 szemantikus tagek¶
Az első két fejezetben láttunk példát a weboldalak tartalmának strukturálására. Emlékeztetőül: a <div> és <span> tagekkel általános célú szakaszokat, tartalmi egységeket alakítottunk ki.
A <div> egy blokkszintű (block) objektum, ami azt jelenti, hogy mindig új sorban kezdődik, és kihasználja a teljes rendelkezésre álló szélességet. Ezzel szemben a <span> egy sorszintű (inline) elem, tehát nem kezdődik új sorban, és szélessége is csak akkora, mint amekkora helyre szüksége van.
A <div> és <span> tagek mellé, a HTML5 szabványban új, szemantikus jelentéssel bíró strukturális elemeket vezettek be:
<header>...</header>: az oldal vagy egy tartalmi egység fejléce<footer>...</footer>: az oldal vagy egy tartalmi egység lábléce<nav>...</nav>: navigációs menü<aside>...</aside>: érintőlegesen kapcsolódó tartalom (jellemzően oldalsáv)<main>...</main>: fő tartalom<section>...</section>: logikai egység<article>...</article>: önálló tartalom.
A fenti tagek kivétel nélkül blokkszintű (block) elemek, a <div>-hez hasonlóan.
Ezek a tagek - az általános célú <div> és <span> tagekkel ellentétben - szemantikai jelentéssel bírnak, tehát egyértelműen meghatározzák a tartalmuk jelentését (pl. egy <nav>-ról tudjuk, hogy valamilyen navigációt valósít meg).
A HTML5-ben bevezetett szemantikus tageket felhasználva precízebben leírhatjuk egy weboldal szerkezetét. A szemantikus HTML5 tagek nemcsak a kód olvashatóságát és karbantarthatóságát javítják, hanem segítenek a keresőmotoroknak és egyéb eszközöknek is jobban értelmezni az oldalt. Ezekkel a tagekkel készíthetünk például az alábbihoz hasonló elrendezésű weboldalt. (Az ábra forrása)

Megjegyzés
Ahhoz, hogy az ábrán látotthoz hasonló elrendezést kapjunk, a tanult tagek használata önmagában nem elegendő (pl. az <aside> nem fog automatikusan oldalra kerülni). Az elemek helyzetének megadására a CSS-beli pozicionálást használhatjuk.