Felülvizsgálat¶
Felkészülés¶
A felülvizsgálatok dokumentumon végrehajtható módszeres technikák. Bármilyen írott anyag alanya lehet a felülvizsgálatnak, mint például követelményspecifikáció, rendszerterv, használati útmutató, fejlesztői dokumentáció, stb.
A felülvizsgálat tevékenységeire az ISO/IEC 20246 szabvány ad támpontot, az ott leírtakat az adott feladat és a szervezet szabályzatai, elvárásai függvényében célszerű alkalmazni. A tipikus tevékenységekről az alábbi ábra ad áttekintést:
A felülvizsgálat eredményeinek összegzésére felülviszgálati megbeszélést hívnak össze, amely az átvizsgálás és technikai felülvizsgálat szintjén opcionális, inspekció esetén kötelező. Ha van felülvizsgálati megbeszélés, akkor az arra történő felkészülés a technikai felülvizsgálat és inspekció esetén szükséges, míg a többi esetben opcionális.
A felülvizsgálat során definiálható szerepkörök:
- Dokumentum szerzője: Létrehozza és javítja a felülvizsgálat alá vett munkaterméket. Az átvizsgálás szintjén ő vezeti a felülvizsgálati megbeszélést, azonban magasabb szinten témavezető alkalmazása javasolt, inspekció esetén pedig kötelező.
- Témavezető (moderátor): Biztosítja a felülvizsgálati értekezletek hatékony levezetését, beleértve a mediálást, idő menedzsmentet, és egy biztonságos felülvizsgálati környezetet, ahol mindenki szabadon hozzászólhat. Az inspekció szintjén már kötelező a képzett témavezető alkalmazása, aki nem lehet azonos a szerzővel.
- Felülvizsgálat vezetője: Általános felelősséget vállal a felülvizsgálatban, mint például döntéseket hoz, kijelöli a felülvizsgálatban résztvevő munkatársakat, megszervezi, hogy mikor és hol folytatják le a felülvizsgálatot.
- Felülvizsgálók: Végrehajtják a felülvizsgálatokat. Felülvizsgáló lehet olyan személy, aki a projekten dolgozik, a téma szakértője, vagy bármely más érdekelt fél.
- Írnok (jegyzőkönyvvezető): Összegyűjti az anomáliákat a felülvizsgálóktól és feljegyzi a felülvizsgálati információkat, mint például a döntéseket és a felülvizsgálati értekezlet során talált új anomáliákat. Alkalmazása az átvizsgálástól kezdődően a magasabb szintű formalitást megkövetelő módszerekig kötelező.
- Menedzser: Meghatározza, hogy mit kell felülvizsgálni, erőforrásokat biztosít, mint például személyeket és időkeretet a felülvizsgálat végrehajtásához.
Megjegyzés: Az ISO/IEC 20246 szabvány további szerepköröket is meghatároz.
A felülvizsgálat típusát a projektcélok, a vizsgált rendszert érintő szabályozási környezet és a fejlesztés aktuális helyzete együtt befolyásolja. A lehetséges felülvizsgálat típusok az alábbiak:
A felülvizsgálathoz többféle technika használható.
Lehetséges technikák:
- Ad hoc: Az ad hoc felülvizsgálat során a felülvizsgálók kevés irányítást kapnak, vagy egyáltalán nem kapnak irányítást arra vonatkozólag hogy, miként kell a feladatot elvégezni.
- Ellenőrző lista (checklist): Az ellenőrzőlista alapú felülvizsgálat egy szisztematikus technika, ahol a felülvizsgálók a problémákat a felülvizsgálat indításakor kiosztott (például a témavezető által szétosztott) ellenőrzőlisták alapján ismerik fel.
- Forgatókönyvek és száraz tesztelés: Egy forgatókönyv alapú felülvizsgálat során a felülvizsgálók strukturált iránymutatást kapnak arról, hogyan olvassák végig a munkaterméket. A forgatókönyv alapú felülvizsgálat támogatja a felülvizsgálókat abban, hogy száraz tesztelést (elméleti futtatást) végezzenek a dokumentumon a munkatermék elvárt felhasználása alapján (amennyiben a munkatermék a megfelelő formában, például használati esetek formájában lett dokumentálva).
- Szerep alapú: A szerep alapú felülvizsgálat olyan technika, ahol a felülvizsgálók a munkaterméket az egyes érintett személyi szerepek szempontjából értékelik. A tipikus szerepek közé tartoznak a specifikus végfelhasználó típusok (gyakorlott, gyakorlatlan, idős, gyerek, stb.) és a szervezetben specifikus szerepet viselők is (felhasználó, adminisztrátor, rendszeradminisztrátor, teljesítménytesztelő, stb.)
- Perspektíva alapú: A perspektíva alapú olvasatban – egy szerep alapú felülvizsgálathoz hasonló módon – a felülvizsgálók a különböző érintett felek nézőpontjait veszik figyelembe az egyéni felülvizsgálat során. Az érintett felek nézőpontjai közé tipikusan a végfelhasználói, marketinges, tervezői, tesztelői vagy üzemeltetői nézőpontok tartoznak. Az eltérő érintett személyi nézőpontok alkalmazása mélyebb megértést jelent az egyéni felülvizsgálat során, kevesebb probléma van az ismétlődéssel az egyes felülvizsgálók között.
Perspektíva és szerep alapú tesztelés
A perspektíva alapú tesztelés olyan megközelítés, amely a szoftverfejlesztési folyamatban résztvevő különböző érdekelt felek nézőpontjaira, vagy perspektíváira összpontosít. Célja annak biztosítása, hogy a szoftver, illetőleg a dokumentum megfeleljen ezen érdekeltek igényeinek és elvárásainak. Az ebben a megközelítésben gyakran figyelembe vett legfontosabb nézőpontok a következők:
- Felhasználói perspektíva: Arra összpontosít, hogy a végfelhasználók hogyan fognak interakcióba lépni a szoftverrel és hogy az megfelel-e a használhatósági és funkcionalitási követelményeiknek.
- Üzleti perspektíva: Ez a nézőpont azt értékeli, hogy a szoftver összhangban van-e az üzleti célkitűzésekkel és célokkal, beleértve a költséghatékonyságot és a befektetés megtérülését.
- Szabályozási perspektíva: Vizsgálja, hogy a szoftver megfelel-e a vonatkozó szabályozásoknak, szabványoknak és iparági követelményeknek.
- Teljesítményperspektíva: Ez a nézőpont a szoftver teljesítményét, skálázhatóságát és megbízhatóságát vizsgálja és értékeli.
- Biztonsági szempontok: A szoftver biztonsági jellemzőit és sebezhetőségeit értékeli a fenyegetések és kockázatok elleni védelem érdekében.
A perspektíva alapú tesztelés célja annak biztosítása, hogy a szoftver a különböző érdekelt felek szemszögéből értéket szolgáltasson
A szerepalapú tesztelés a szoftverfejlesztési folyamatban résztvevő különböző személyek szerepére és felelősségi körére összpontosít. Célja annak ellenőrzése, hogy a szoftver, illetőleg a kapcsolódó dokumentum megfelel-e a szerepkörök elvárásainak és követelményeinek. Az ebben a megközelítésben figyelembe vett általános szerepek a következők:
- Fejlesztő: A szerepkör-alapú tesztelés biztosítja, hogy a szoftvert a fejlesztő szemszögéből vizsgálják, ami magában foglalja az egységtesztelést és a kódminőségi értékeléseket.
- Tesztelő: A tesztelők a szoftver funkcionalitásának, teljesítményének és egyéb minőségi jellemzőinek értékelésére összpontosítanak a hibák azonosítása és a meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.
- Üzleti elemző: Az üzleti elemzők értékelik, hogy a szoftver megfelel-e az üzleti és felhasználói követelményeknek, beleértve a funkcionális és nemfunkcionális szempontokat is.
- Projektmenedzser: Ez a szerepkör a projekt ütemtervére, költségvetésére és erőforráskorlátozásaira összpontosít, célja annak biztosítása, hogy a szoftver fejlesztése ezeken a határokon belül történik.
A szerepkör alapú tesztelés célja annak ellenőrzése, hogy az egyes szerepkörök elvárásai és felelősségi körei teljesülnek-e a szoftverfejlesztési folyamat során.
Összefoglalva, a perspektíva alapú tesztelés a különböző érdekelt felek szempontjait veszi figyelembe, míg a szerepalapú tesztelés a szoftverfejlesztésben résztvevő egyének elvárásaira és felelősségeire összpontosít. Ezek a megközelítések kiegészíthetik egymást, és gyakran együttesen alkalmazzák őket a szoftvertermékek átfogó tesztelésének és validálásának biztosítása érdekében.
A dokumentum felülvizsgálata során természetes nyelven megfogalmazott dokumentációkkal találkozunk. A természetes nyelvek használata önmagában kockázatot rejt, ha az egyértelműséget és a pontosságot nézzük. Mindezek mellett a felülvizsgálatot végzőknek figyelembe kell azt is venni, hogy az egyes fogalmakat az eltérő üzleti környezetben eltérő jelentésben használhatják.Célszerű, amennyiben van ilyen, az adott szervezethez tartozó vállalati fogalomtár alkalmazása, amelynek segítségével tisztázhatók az esetleges fogalmi eltérések.
A természetes nyelvű dokumentáció alkalmazásával kapcsolatos problémákat az alábbi dokumetum mutatja be.
A felülvizsgálat alá kerülő dokumentumok jelentős része követelményspecifikáció. A specifikációs dokumentumokkal szemben támasztott minőségi elvárásokat az alábbi dokumentum mutatja be.
Feladatok¶
Felhasználói kézikönyv felülvizsgálata
Végezzük el az előző órán kiadott felhasználói kézikönyv felülvizsgálatát. Ehhez először alkossunk csapatokat, majd szimuláljuk a tervezés, indítás, és egyéni felkészülés fázisokat (csapatokon belül):
- Ki melyik részt nézi át?
- Ki milyen szempontok szerint fogja átnézni a dokumentumot?
- Készítsünk ellenőrzőlistát az egyes szempontokról.
- Mindenki kap 20 percet a saját részének kidolgozására. A felülvizsgálat során alkalmazzuk az előre elkészített ellenőrzőlistát!
Szimuláljuk a felülvizsgálati megbeszélést:
- A gyakorlatvezető vezetésével menjünk végig a dokumentumon, és mindenki jelezze a "találatait".
Követelményspecifikációk felülvizsgálata
Válasszunk egyet a következő követelményspecifikációk közül:
Válasszunk egy felülvizsgálati szempontot és végezzük el a felülvizsgálatot a kiválasztott szempont alapján.
- A gyakorlatvezető vezetésével menjünk végig a dokumentumokon, és mindenki jelezze a "találatait".