A gyakorlat anyaga¶
Ezen a gyakorlaton átismételjük a HTML és CSS nyelvek kapcsán tanult fontosabb ismereteket, majd megismerkedünk a JavaScript nyelv alapjaival.
HTML ismétlés¶
Ezen a gyakorlaton a JavaScript hagyományos, böngészőbeli alkalmazásáról fogunk tanulni. Ehhez viszont először érdemes átismételni a HTML-ről és a CSS-ről tanultakat.
Emlékeztetőül a HTML weboldalak és webes alkalmazások készítésére szolgál. Ezeknek a weboldalaknak a tartalmát CSS segítségével formázhatjuk.
A HTML és CSS értelmezéséhez és megjelenítéséhez egy webböngészőt használunk. Érdemes megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy különböző böngészők (illetve böngészőverziók) ugyanazt a HTML+CSS kódot másképp jelenítik meg.
HTML ismétlés¶
Tagek, attribútumok¶
A HTML dokumentumot < és > közé írt, speciális jelentésű objektumok, tagek alkotják.
Ezeknek a tageknek a többsége páros tag, tehát egy nyitótagből és egy zárótagből áll.
1 | |
Vannak viszont páratlan tagek (vagy másnéven üres tagek) is. Ezek csak nyitótagből állnak, amihez nem tartozik lezáró tagpár. A páratlan tagek végére perjelet is tehetünk, viszont ez a HTML5-ös szabványban elhagyható (tehát pl. <br/> és <br> egyaránt helyes).
1 | |
A HTML dokumentum lényegében tagek egymásba ágyazásából áll. Több tag egymásba ágyazása esetén az a szabály, hogy a megnyitott tageket belülről kifelé haladva zárjuk le.
Az alábbi példában először lezárjuk a legbelső <span> taget, majd az eggyel korábban megnyitott <p> taget, végül pedig a legkülső helyen szereplő <div> tag kerül lezárásra.
1 | |
A tagekhez tartozhatnak speciális, előre definiált tulajdonságok, attribútumok. Ezeket, értékükkel együtt a nyitótag neve után soroljuk fel, szóközzel elválasztva.
Az alábbi példában az <a> tag két attribútummal rendelkezik: a href és a class attribútumokkal.
1 | |
A HTML dokumentum felépítése¶
A HTML dokumentumunk megírását jellemzően az alábbi néhány sorral kezdjük:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 | |
Amint láthatjuk, a HTML dokumentumunk két fő részből áll.
A <head>-ben úgynevezett metainformációkat szoktunk megadni (ilyenek például a weboldal szerzője, a karakterkódolás, a weboldal leírása, kulcsszavak stb.).
A <body>-ba a weboldalon közvetlenül megjelenő tartalmi elemek (pl. szövegek, képek, táblázatok, multimédia, űrlapok) kerülnek. Ezt a tartalmat lehetőségünk van strukturálni is különböző oldalszerkezeti elemek, szakaszok kialakításával.
Fontosabb HTML elemek¶
Az alábbiakban áttekintjük a leggyakrabban használt HTML elemeket. Aki részletesebben szeretne a HTML elemekről olvasni, az a webtervezés gyakorlati jegyzetből megteheti ezt.
Kommentek¶
A HTML kódba kommentet az alábbi szintaxissal írhatunk:
1 | |
A head fontosabb elemei¶
<title>...</title>: böngészőfülön megjelenő cím<meta charset="UTF-8"/>: UTF-8-as karakterkódolás beállítása (páratlan tag)<style>...</style>: CSS megadása<script>...</script>: szkript (JavaScript) megadása<link rel="stylesheet" href="my_file.css"/>: külső CSS fájl beágyazása (páratlan tag)
A body fontosabb elemei¶
<h1>...</h1>,<h2>...</h2>, ...,<h6>...</h6>: címsorok- csökkenő fontosság (h1: legfontosabb, h6: legkevésbé fontos)
<p>...</p>: bekezdés<br/>: sortörés (páratlan tag)<img/>: kép (páratlan tag)srcattribútum: a kép elérési útvonalaaltattribútum: helyettesítő szöveg (ha a kép nem jelenik meg)
<a>...</a>: hivatkozás, linkhrefattribútum: a cél, ahova a hivatkozásra kattintva jutunk
1 2 3 4 5 6 7 8 | |
<div>...</div>: blokkszintű (block) szakasz - új sorban kezdődik, szélessége kitölti a rendelkezésre álló helyet<span>...</span>: sorszintű (inline) szakasz - nem kezdődik új sorban, szélességét a tartalom szélessége határozza meg
1 | |

<ul>...</ul>: rendezetlen (sorszámozatlan) lista<ol>...</ol>: rendezett (sorszámozott lista)<li>...</li>: listaelem
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 | |
<table>...</table>: táblázat<tr>...</tr>: egy sor a táblázaton belül<td>...</td>: egy oszlopcella a soron belül<th>...</th>: egy fejléccella a soron belül
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 | |
<button>...</button>: egyszerű nyomógomb
1 | |
A class és id attribútumok¶
Minden HTML objektumnak adható id, illetve class attribútum.
Az id (egyedi azonosító) egy objektum azonosítására szolgál. Értékének szabályosan egyedinek kell lenni a dokumentumon belül.
A class (osztály) ezzel szemben több objektum csoportosítására használatos (például ha több objektumot szeretnénk CSS-ben ugyanúgy formázni). A class értékének nem kell egyedinek lennie (sőt általában nem is az).
1 2 3 4 5 6 | |