Bevezetés

Bevezető

A programozás során célunk az, hogy a számítógépnek megmondjuk, hogy adott problémát hogyan oldjon meg. A programozási nyelveket attól függően, hogy ezt hogyan oldják meg, különböző csoportokba tudjuk sorolni. A C nyelv az imperatív nyelvek családjába tartozik, melyek közös jellemzője, hogy azt kell megadni, hogy milyen adatokon milyen műveleteket kell elvégezni ahhoz, hogy a kívánt célt elérjük.

Az algoritmusnak, mint műveletnek a legfontosabb része tehát az, hogy megadjuk annak vezérlését, azaz azt az előírást, amely az algoritmus minden lépésére kijelöli, hogy a lépés végrehajtása során melyik lépés végrehajtása következik.

Az algoritmusok leírására többféle módszer használható.

• A legegyszerűbb a természetes nyelvi leírás, ami szövegesen, mondatokba foglalva írja le az algoritmust. Ez a leírás nagyon távol állhat a "gép" megvalósításától.
• A következő lehetőség, amikor az algoritmust pszeudó kóddal adjuk meg. Ez egy programozás nyelv szerű strukturált nyelv, de sokkal szabadabb, mint egy valódi programozási nyelv, hiszen ebben nem kell minden részletet definiálni.
• A folyamatábra egy grafikus, kevésbé strukturált gráf reprezentációja a végrehajtásnak, amely a működési folyamatra koncentrál.
• A szerkezeti ábra egy szintén grafikus, strukturált leírása az algoritmus felépítésének leírására, amely leírja a működési folyamatot is.

Ezen eszközökről már volt szó a programozás alapjai kurzuson, így most ezeket nem ismertetjük külön. Mi a továbbiakban egy-egy probléma megfogalmazásánál vagy a természetes nyelvi leírást alkalmazzuk, vagy a szerkezeti ábrát. A szerkezeti ábra egyszerre fejezi ki az algoritmustervezés folyamatát és a kifejlesztett algoritmust is.

Egy részprobléma megoldását leíró szerkezeti ábrarész különálló ábrával is kifejezhető, amelynek gyökerében a részprobléma megnevezése áll. Minden vezérlési módhoz bevezetünk egy szerkezeti ábra jelölést. Az egyes vezérlések szerkezeti ábra jelöléseit a vezérléseknél mutatjuk be.