2. gyakorlat

Mi is az a JavaFX?

• Java GUI-s alkalmazásokhoz egy ideális választás
• Tekinthető a Swing leszármazottjának
• GUI építés kétféle módon:
  • Java kód írásával
  • FXML leíró segítségével (XML alapú)

A JavaFX komponensei

A GUI felépítéséhez egy úgynevezett Scene Graph hozunk létre. Ez a gráf vizuális elemeket tartalmaz, amiket Node-oknak nevezünk (javafx.scene.Node). Ezeket a Node-okat a Scene Graph hierarchikus elrendezésben tárolja. Fontos, hogy ez a hierarchia egy fát alkot, azaz nincs benne kör. Ez azért tilos, mert például ha két tároló egymást tárolná direkt vagy indirekt az értelmetlen lenne. Továbbá a gráfhoz minden elemet csak egyszer adhatunk hozzá. A Scene Graph-ot a publikus JavaFX API segítségével tudjuk felépíteni. Egy node lehet például egy egyszerű UI vezérlő, például egy gomb. Egy példa Scene Graph az alább látható:

Scene Graph példa (Forrás: FxDocs)

A hierarchia legfelsőbb pontján a Stage áll, mely egy natív ablakot reprezentál. A Stage egyszerre csak egy Scene-t tartalmazhat, mely a Scene Graph tárolója. A belső úgynevezett Branch Node-oknak lehetnek gyerekei, így ezek a node-ok Parent típusúak. Ennek a reprezentációnak az előnye, hogy tetszőleges transzformációt egy belső node-ra alkalmazva, annak gyerekeire is érvényesek lesznek azok. Például, ha eltolunk egy elemet, aminek vannak gyerekei is, akkor azok is el lesznek tolva a megadott transzformáció alapján.

A Prism egy hardver-gyorsított grafikus csővezeték, ami rendereli a Scene Graph-ot.

A Glass Windowing Toolkit az operációs rendszertől függően natív módon ablakozási feladatokat lát el. Ezen felül ez a komponens felelős az eseménykezelő sorok (event queue) kezeléséért. JavaFX-ben az események a fő threadben kerülnek kezelésre, amely JavaFX-ben az úgynevezett Application Thread. Fontos, hogy a Scene Graph-ot csak ezen a fő szálon keresztül módosíthatjuk.

A Media Engine meglepő módon a média lejátszásához ad segítséget. Audio és Videó lejátszási lehetőségeket biztosít a felhasználó számára.

JavaFX-es alkalmazásainkban webes tartalmat is megjeleníthetünk, melynek felelőse a web engine (WebKit alapú).

A Quantum toolkit a 4 alacsony szint felett egy absztrakciós szint, illetve a 4 alacsony szint közötti koordinációért is ő a felelős.

Hello World JavaFX-ben

A következőkben megnézzük, hogy hogyan kell beállítani a projektünket, hogy képesek legyünk JavaFX alkalmazásokat írni. A projektek buildeléséhez Maven-t fogunk használni, így erre fókuszálunk.

JavaFX + Maven

Feladat

Csináljunk egy teszt projektet az IDE-ben Maven használatával! JavaFX alkalmazáshoz kövessük a hivatalos leírást!

Megoldás

A projekt létrehozását és konfigurációját az alábbi videó mutatja be:

JavaFX SDK

Feladat

Próbáljuk ki a projekt létrehozását a JavaFX SDK használatával is!

Megoldás

A projekt létrehozását és konfigurációját az alábbi videó mutatja be:

A generált projekt felépítése

Bármelyik fenti megoldást is választjuk a projektünk létrehozásához, azokban lesznek olyan alkotóelemek, melyek minden JavaFX alkalmazásban megtalálhatóak. Ezeket az elemeket a következő videó mutatja be, illetve lesz róluk szó a következő szekciókban is.

Csontváz

Minden JavaFX alkalmazásnak az Application osztályból kell származnia, ami a javafx.application csomagban található. Tehát minden alkalmazás fő osztálya valahogy így néz ki:

package hu.alkfejl;
import javafx.application.Application;

public class HelloFX extends Application {
  // ide jön a további kód
}

Ez a kód ilyen formában még nem lesz futtatható. Az Application osztály egy absztrakt osztály, melynek van egy start(Stage stage) absztrakt metódusa. Az Application osztályban a következő módon van deklarálva a metódus:

public abstract void start(Stage stage) throws java.lang.Exception

Ez lesz a fő belépési pont, és nekünk kell kifejtenünk. Ezzel bővítve a kódot a következőt kapjuk:

package hu.alkfejl;
import javafx.application.Application;
import javafx.stage.Stage;

public class HelloFX extends Application {

    @Override
    public void start(Stage stage) {
      // Ide jön, hogy induláskor mi történjen
    }
}

A start metódus a JavaFX alkalmazás elindításakor fog meghívódni. Vegyük észre, hogy paraméterként egy Stage-et kap ez a metódus. Ez lesz az úgynevezett primary stage. A stage-re tekintsünk úgy, mint egy komplett ablakra (címsor, minimize, maximize, bezárás gombokkal együtt, és maga az ablak tartalma). Az ablak tartalma egy scene lesz, amit majd kicsit később hozzá is fogunk adni. A primary stage mindig létrejön, de ezen felül majd mi magunk is hozhatunk létre további stage-eket (ablakokat).

A fenti alkalmazást már le tudjuk fordítani, de történni nem fog semmi. Nézzük meg mi kell ahhoz, hogy valami láthatót is csináljunk.

Tehát a primary stage-ünk tekinthető egy scene tárolójának. A JavaFX által létrehozott primary stage-nek alapból nincs megadva scene-je, azaz üres ez a konténer (az ablakon belül nincs semmi tartalom). Később készítünk egy saját scene-t amit megadunk majd a primary stage-nek. Egyelőre állítsuk be a primary stage címsorát, hogy mutassa a 'Hello JavaFX' szöveget. Ahhoz, hogy a stage-et kirajzolja (renderelje a rendszer) meg kell hívnunk a show() metódusát.

package hu.alkfejl;
import javafx.application.Application;
import javafx.stage.Stage;

public class HelloFX extends Application {

    @Override
    public void start(Stage stage) {
      stage.setTitle("Hello JavaFX");

      stage.show();
    }
}

A fenti kód teljesen jól működik, ám a szemfülesek észrevehetik, hogy nincsen main metódusunk. JavaFX alkalmazás esetében nem is kell, hogy legyen main metódusunk. Ha ez valamiért mégis szükséges számunkra (például a parancssori argumentumok miatt) akkor módosítsuk a programunkat a következőképpen.

package hu.alkfejl;
import javafx.application.Application;
import javafx.stage.Stage;

public class HelloFX extends Application {

    public static void main(String[] args) {
      Application.launch(args);
    }

    @Override
    public void start(Stage stage) {
      stage.setTitle("Hello JavaFX");

      stage.show();
    }
}

Az Application statikus launch metódusa csinál néhány munkálatot a háttérben, majd meghívja a start metódust. Ilyen módon jóformán becsomagoltuk a JavaFX alkalmazásunkat.

Fontos

Néhány IDE esetén problémát okozhat a main nélküli osztály, így mi mindig használni fogjuk.

Tipp

A launch metódus nem tér addig vissza, ameddig minden ablakot be nem zárunk, vagy meg nem hívjuk a Platform.exit() metódust.

Scene hozzáadása

Ahogy azt említettük korábban a primary stage-ünk tartalmazhat egy Scene-t, ami pedig a grafikai elemeket tartalmazza egy fa-struktúrában. Ennek a fa hierarchiának a legfelső pontja az úgynevezett root node. Egy Scene-nek rendelkeznie kell egy root node-al. A következő példában VBox-ot használunk majd root-ként, amely egy vertikális tároló.

Tipp

Bármelyik elem ami a javafx.scene.Parent osztályból származik használható root node-ként. Tipikusan a tárolók és elrendezés panelek ilyen elemek. Például: VBox, HBox, Pane, GridPane, TilePane, FlowPane.

Íme egy példa, amiben már scene-t is adunk a stage-hez:

package hu.alkfejl;
import javafx.application.Application;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.layout.VBox;
import javafx.scene.text.Text;
import javafx.stage.Stage;

public class HelloFX extends Application {

    public static void main(String[] args) {
      Application.launch(args);
    }

    @Override
    public void start(Stage stage) {
      stage.setTitle("Hello JavaFX");

      VBox root = new VBox();
      Text msg = new Text("Hello JavaFX from the Scene");
      root.getChildren().add(msg);

      Scene scene = new Scene(root, 300, 50);

      stage.setScene(scene);
      stage.show();
    }
}

Vegyük sorra az új kódot. Ahhoz, hogy a scene root node-ját be tudjuk állítani létrehozunk egy VBox objektumot, amely egy vertikális elrendezést biztosító tároló. Ez azt jelenti, hogy a VBox-hoz hozzáadott gyermek node-ok egymás alatt fognak megjelenni.

VBox root = new VBox();

Ehhez a tárolóhoz most egyetlen gyereket adunk hozzá, mégpedig egy Text típusú objektumot.

Text msg = new Text("Hello JavaFX from the Scene");

Ez egy egyszerű szöveges tartalmat definiál JavaFX-ben. A Text osztály azon konstruktorát használtuk, melynek egy String-et adhatunk meg. Ezután ténylegesen hozzá is adjuk a létrehozott Text objektumot a tárolóhoz:

root.getChildren().add(msg);

A getChildren() metódussal lekérhető az adott tároló összes gyereke, ami egy ObservableList<Node> objektumot ad vissza, azaz a gyerekeket egy listában érhetjük el. A fenti példában egyszerűen ehhez a listához adjuk hozzá az új elemet, azaz a Text típusú msg objektumot.

Tipp

Minden Parent-ből származó elemnek van getChildren() metódusa, mivel a Parent-nek lehetnek gyerekei...

Az ObservableList egy olyan lista interface, mely biztosítja azt, hogy a lista változásakor a feliratkozók értesítést kapjanak. Ez azért fontos, mert ha futás közben dinamikusan változtatjuk egy Parent gyerekeit (pl. hozzáadunk egy új gyereket), akkor valószínűleg újra ki kell rajzolnia a rendszernek.

Miután elkészítettük a root node-unkat és adtunk hozzá tartalmat, létrehozzuk a scene-t:

Scene scene = new Scene(root, 300, 50);

A Scene több konstruktorral is rendelkezik, de a root node-ot meg kell adnunk mindenképpen (ami Parent típusú kell legyen). A példában megadjuk a scene méretét is (szélesség és magasság).

Ezután a primary stage-nek meg kell mondanunk, hogy az imént létrehozott scene-t használja, így a következő utasítást is megadjuk:

stage.setScene(scene);

Feladat

Változtassuk meg az ablak "stílusát" a void initStyle(StageStyle style) metódus segítségével, melyet még a show() előtt hívjunk meg! A használható értékek:

• StageStyle.DECORATED
• StageStyle.UNDECORATED
• StageStyle.TRANSPARENT
• StageStyle.UNIFIED
• StageStyle.UTILITY

Feladat

Tiltsuk le a fő ablakunk átméretezését a setResizable() metódus használatával!

Feladat

Állítsuk be az ablakunk minimális, illetve maximális szélességét és magasságát a következők használatával:

• setMinWidth()
• setMinHeight()
• setMaxWidth()
• setMaxHeight()

Feladat

Amikor megjelenítjük a fő ablakunkat, akkor az "maximized" állapottal rendelkezzen! Használjuk a setMaximized() metódust, majd vessük össze a setFullScreen() metódussal!

A Hello JavaFX bővítése

Még nagyon keveset láttunk a JavaFX-ből. A következő lépés, hogy hozzáadunk egy gombot, amit ha megnyom a felhasználó, akkor az alkalmazás kilép.

Amikor a felhasználó megnyomja a gombot, akkor egy ActionEvent esemény keletkezik. Amennyiben kezelni szeretnénk a keletkező ActionEvent-et, akkor hozzá kell adnunk egy ActionEvent handler-t (kezelőt), mert a gomb setOnAction metódusa ezt várja, egészen pontosan egy EventHandler<ActionEvent> paramétert. A saját eseménykezelőhöz ezért a EventHandler<ActionEvent> interfészből kell származtatni egy saját osztályt, és a void handle(ActionEvent e) metódust kell megvalósítani, ami az esemény bekövetkeztekor fog meghívódni. Erre egy példa a következő:

class MyEventHandler implements EventHandler<ActionEvent> {
    @Override
    public void handle(ActionEvent e) {
        Platform.exit();
    }
}

És a használata:

Button exit = new Button("Exit");
exit.setOnAction(new MyEventHandler());

Mivel a különböző eseményekhez különböző eseménykezelőt használunk, és általában egy eseménykezelő osztályt csak egy helyen használunk, ezért ,,felesleges'' az osztályt létrehozni, ezt megvalósíthatjuk anonymous osztállyal is.

Button exit = new Button("Exit");
exit.setOnAction(new EventHandler<ActionEvent>() {

    @Override
    public void handle(ActionEvent e) {
      Platform.exit();
    }

});

Tovább egyszerűsítve a dolgot használhatunk lambda kifejezést is.

Button exit = new Button("Exit");
exit.setOnAction(e -> {
    Platform.exit();
});

A gomb használatát és az eseménykezelését az alábbi videó is bemutatja:

A gombon kívül létrehozhatunk egy TextField-et is, amely egy egyszerű szöveges beviteli mező. A TextField-hez hozzáadunk egy eseménykezelőt, mely figyeli a billentyű felengedéseket és a korábban létrehozott Text típusú msg szövegét változtatja meg.

Text msg = new Text();
TextField name = new TextField();

name.setOnKeyReleased(e -> {
    msg.setText("Hi " + name.getText());
});

Az új részek után a teljes program valahogy így néz ki:

package hu.alkfejl;
import javafx.application.Application;
import javafx.application.Platform;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.control.Button;
import javafx.scene.control.TextField;
import javafx.scene.layout.VBox;
import javafx.scene.text.Text;
import javafx.stage.Stage;

public class HelloFX extends Application {

    public static void main(String[] args) {
      Application.launch(args);
    }

    @Override
    public void start(Stage stage) {
      stage.setTitle("Hello JavaFX");

      VBox root = new VBox();
      Text msg = new Text();
      TextField name = new TextField();

      Button exit = new Button("Exit");
      exit.setOnAction(e -> {
        Platform.exit();
      });

      name.setOnKeyReleased(e -> {
        msg.setText("Hi " + name.getText());
      });

      root.getChildren().addAll(name, msg, exit);

      Scene scene = new Scene(root, 500, 300);
      stage.setScene(scene);
      stage.show();
    }
}

Megjegyzés

Aki úgy érzi, hogy a lambdákkal nem bánik megfelelő szinten, az itt elsajátíthatja az alapokat.

Feladat

Amennyiben egy gombnyomásra lépünk ki az alkalmazásból, akkor a bezáráskor triggerelt eseménykezelőt átjátszhatja a felhasználó, ha az ablak jobb felső sarkában a kis "X"-re kattint. Próbáljuk ki a Stage setOnCloseRequest() metódusát, mely képes kezelni a CloseRequest-eket. Elegendő, ha egy egyszerű System.out.println()-t helyezünk el benne.

Egy JavaFX Application életciklusa

Két fő szál jön létre egy JavaFX alkalmazás futtatásakor (a launch() metódus hatására):

• JavaFX Launcher
• JavaFX Application Thread

A JavaFX Runtime az Application osztály következő metódusait hívja meg annak életciklusa folyamán (sorrendben):

• Paraméter nélküli konstruktor (Ilyennek lennie kell)
• init()
• start()
• stop()

A JavaFX Application Thread példányosít egy objektumot az Application leszármazottjából a launch() hívás hatására. Ezután meghívódik az init() metódus, ami az Application osztályban egy üres metódus, de kedvünkre felüldefiniálhatjuk a fő osztályunkban. Stage és Scene létrehozása az init-en belül nem lehetséges. Ezután meghívódik a start() metódus és a launch metódus a futás befejezésére vár. Amikor a futását befejezte az app, akkor meghívódik a stop() metódus, ami ugyanúgy egy üres metódus az Application osztályban, de felüldefiniálhatjuk. A fentiek közül az init a Launcher Thread által hívott, a többi az App Thread által.

JavaFX alkalmazások debuggolása

A debug egy kicsit trükkös így, hogy Maven-t használunk a futtatáshoz. A következőt kell a pom.xml-ben elhelyeznünk a javafx-maven-compiler plugin alá:

<plugin>
    <groupId>org.openjfx</groupId>
    <artifactId>javafx-maven-plugin</artifactId>
    <version>0.0.4</version>
    <configuration>
        <mainClass>hu.alkfejl.App</mainClass>
    </configuration>
    <executions>
        <execution>
            <id>run</id>
            <configuration>
                <mainClass>hu.alkfejl.App</mainClass>
            </configuration>
        </execution>
        <execution>
            <id>debug</id>
            <configuration>
                <mainClass>hu.alkfejl.App</mainClass>
                <options>
                    <option>-agentlib:jdwp=transport=dt_socket,server=y,suspend=y,address=*:4000</option>
                </options>
            </configuration>
        </execution>
    </executions>
</plugin>

Ezzel két futtatási konfigurációt csinálunk, melyek közül a sima run nem változik semmit sem, viszont létrehozunk egy debug futtatási környezetet is, ahol az opciók segítségével egy olyan JVM-et indítunk, amihez "távolról" csatlakozhatunk. Erre azért van szükség, mert a Maven-ből indított JavaFX alkalmazás egy külön JVM-en fog futni (nem az IntelliJ-t használjuk a futtatáshoz, amiben lenne beépített debugger is). A JDWP (Java Debug Wire Protocol) pontosan ebben segít: agentlib:jdwp, egész pontosan a JVM és a debugger (mely ebben az esetben az IntelliJ-n belül van) közötti kapcsolatot teremti meg. Az opciók között a 4000 a portot adja meg, amin csatlakozhatunk a JVM-hez. Ezt nyilván szabadon állíthatjuk.

További olvasmányt itt találsz a JDWP-ről.

Miután a plugin-t megfelelően konfiguráltuk a debug futtatási módot a következőképpen kérhetjük a Maven-től:

mvn clean javafx:run@debug

A parancs kiadása után az IntelliJ Run konzolján a következőt olvashatjuk:

Listening for transport dt_socket at address: 4000

, mely után az Attach Debugger gombot is megtaláljuk. Nincs más dolgunk, mint rákattintani erre a gombra és máris debug módban látjuk az alkalmazásunkat az IDE-n belül (persze valahova rakjunk egy breakpoint-ot, hogy ezt lássuk is).

Nekem nem jelenik meg az Attach Debugger gomb ...

Amennyiben az Attach Debugger gombot nem látjuk, akkor próbálkozzunk meg a fenti menüsorban a Run -> Attach to Process...-el, ahol látnunk kell a 4000-es porton futó process-t. Fontos, hogy ebben az esetben is fusson az alkalmazás a fenti mvn paranccsal.

A fentieket az alábbi videó foglalja össze:

Scene-ek menedzselése

Jelen fejezet megmutatja, hogy hogyan tudunk több Scene között váltani. Ez azért fontos, mert egy komplexebb alkalmazásban biztosan több Scene-t fogunk használni az egyes tartalmak megjelenítéséhez.

Például: Chat alkalmazás

• Partner választó ablak
• Beszélgetés a partnerrel

A következő példa megmutatja, hogy hogyan tudunk két egyszerű scene-t létrehozni és közöttük navigálni.

package hu.alkfejl;

import javafx.application.Application;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.control.Button;
import javafx.scene.control.Label;
import javafx.scene.layout.VBox;
import javafx.stage.Stage;


public class Main extends Application {
    private Stage mainWindow;
    private Scene scene1, scene2;

    @Override
    public void start(Stage primaryStage) {
        mainWindow = primaryStage;

        constructScene1();
        constructScene2();

        mainWindow.setScene(scene1);
        mainWindow.setTitle("Multiple scenes");
        mainWindow.show();

    }

    private void constructScene1() {
        Label lb = new Label("Scene 1");
        Button btn = new Button("Go to Scene 2");
        btn.setOnAction(e -> {
            mainWindow.setScene(scene2);
        });

        //Some layout
        VBox root = new VBox();
        root.getChildren().addAll(lb, btn);

        scene1 = new Scene(root, 300, 300);
    }

    private void constructScene2() {
        Label lb = new Label("Scene 2");
        Button btn = new Button("Go to Scene 1");
        btn.setOnAction(e -> {
            mainWindow.setScene(scene1);
        });

        //Some layout
        VBox root = new VBox();
        root.getChildren().addAll(lb, btn);

        scene2 = new Scene(root, 300, 300);
    }

    public static void main(String[] args) {
        launch(args);
    }
}

A start() metódus elején eltároljuk egy adattagban a primaryStage-re a referenciát, hogy ezen metóduson kívül is elérhessük a fő ablakunkat. Ezután egyszerűen megkonstruáljuk a két Scene-t, amelyekre egy-egy Label (egyszerű szöveges UI elem), illetve egy-egy Button kerül. A gombokhoz hozzáadtunk egy-egy eseménykezelőt is, melyek rendre a másik Scene-t állítják be a mainWindow-nak, mint aktuális Scene.

Feladat (02_scene-manager)

Komplexebb alkalmazásoknál érdemes lehet készítenünk egy SceneManager osztályt, melynek segítségével végezzük el az összes scene váltást, vagyis scene-ek közötti navigálást. Próbáljuk meg kiszervezni ezt a navigációt egy külön komponensbe!

Megoldás

A SceneManager osztály valahogy így nézhet ki:

package hu.alkfejl;

import javafx.scene.Scene;
import javafx.stage.Stage;

import java.util.HashMap;
import java.util.Map;

public class SceneManager {

    private static Stage mainWindow;

    private static Scene actualScene;

    private static Map<String, Scene> scenes = new HashMap<>();

    public static void addScene(String sceneId, Scene scene){
        scenes.put(sceneId, scene);
    }

    public static void setActualScene(String sceneId){
        SceneManager.actualScene = scenes.get(sceneId);
        SceneManager.mainWindow.setScene(SceneManager.actualScene);
        SceneManager.mainWindow.setTitle("Actual scene: " + sceneId);
    }

    public static Scene getActualScene() {
        return actualScene;
    }

    public static void init(Stage mainWindow){
        SceneManager.mainWindow = mainWindow;
    }
}

A használata pedig a következőképpen nézhet ki:

package hu.alkfejl;

import javafx.application.Application;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.control.Button;
import javafx.scene.control.Label;
import javafx.scene.layout.StackPane;
import javafx.stage.Stage;


/**
 * JavaFX App
 */
public class App extends Application {
    Scene scene1, scene2;

    @Override
    public void start(Stage stage) {
        SceneManager.init(stage);

        Button btn1 = new Button("Go To Scene 2");
        btn1.setOnAction(event -> SceneManager.setActualScene("scene2"));
        StackPane sp1 = new StackPane(btn1);
        scene1 = new Scene(sp1, 640, 480);

        Button btn2 = new Button("Go To Scene 1");
        btn2.setOnAction(event -> SceneManager.setActualScene("scene1"));
        StackPane sp2 = new StackPane(btn2);
        scene2 = new Scene(sp2, 640, 480);


        SceneManager.addScene("scene1", scene1);
        SceneManager.addScene("scene2", scene2);
        SceneManager.setActualScene("scene1");
        stage.show();
    }

    public static void main(String[] args) {
        launch();
    }

}

Egyszerű GUI elemek

A továbbiakban a legegyszerűbb és leggyakrabban használt Node-okat nézzük meg közelebbről.

ComboBox

Lenyíló lista, melynek elemei közül választhat a felhasználó.

ObservableList<String> days = FXCollections.observableArrayList(
                       "Monday", "Tuesday", "Wednesday", "Thursday", 
                       "Friday", "Saturday", "Sunday");

ComboBox<String> combo = new ComboBox<String>();

combo.setItems(days); //értékek beállítása
combo.setValue("Friday"); //default érték              

Szerkeszthetővé is tehetjük:

combo.setEditable(true);

Az értékét pedig a .getValue()-val kérhetjük el.

combo.getValue();

Megjegyzés

A ComboBox lévén egy generikus megvalósítás, bármilyen típusú objektumokat tartalmazhat. Ilyen esetben a helyes megjelenés végett meg kell adnunk a CellFactory-t, vagy használhatunk egy StringConverter-t is.

Spinner

Hasonló a működési elve a ComboBox-hoz, valamilyen értékkészletből válaszhat a felhasználó. Alapvetően nem szerkeszthető, csak a nyilakkal lehet lépkedni az értékek között, de van lehetőség szerkeszthetővé tenni.

Spinner<Integer> spinner = new Spinner<Integer>();

int from = 0;
int to = 100;
int initialValue = 3;

// meg kell adni neki valamilyen értékkészletet amit használ     
SpinnerValueFactory<Integer> valueFactory= 
        new SpinnerValueFactory.IntegerSpinnerValueFactory(from, to, initialValue);

spinner.setValueFactory(valueFactory);

spinner.setEditable(true); // ha szeretnénk, hogy beleírni is lehessen

Ez egyszerűbben:

Spinner<Integer> spinner = new Spinner<Integer>(0, 100, 3);
spinner.setEditable(true);

Hogy lássuk miért jó nekünk az első megadási mód, adjunk meg egy spinnert, amiben a hét napjai szerepelnek.

ObservableList<String> days = FXCollections.observableArrayList(
                       "Monday", "Tuesday", "Wednesday", "Thursday", 
                       "Friday", "Saturday", "Sunday");

Spinner<String> spinner = new Spinner<String>();

SpinnerValueFactory<String> valueFactory =
        new SpinnerValueFactory.ListSpinnerValueFactory<String>(days);

valueFactory.setValue("Friday"); // default érték beállítása         

spinner.setValueFactory(valueFactory);

Az értékét itt is a .getValue()-vel kérhetjük el.

spinner.getValue();

CheckBox

Egy egyszerű bepipálható vezérlő.

Használata:

CheckBox box1 = new CheckBox();
box1.setText("Szeretem a sajtot"); // címke hozzáadása

//vagy
 CheckBox box2 = new CheckBox("Szeretem a sajtot");

  box1.setSelected(true); // kipipálás

Értékének elkérése:

box1.isSelected();

RadioButton

Hasonló a CheckBox-hoz, group-ba pakolva az azonos group-on belüliekből csak egy választható ki egyszerre.

Ebben a példában mindkettőt be tudjuk jelölni egyszerre.

RadioButton button1 = new RadioButton("Male");
RadioButton button2 = new RadioButton("Female");

Abban az esetben, ha egy groupba pakoljuk őket, akkor egyidejűleg csak az egyiket tudjuk kiválasztani.

ToggleGroup group = new ToggleGroup();

RadioButton button1 = new RadioButton("Male");
button1.setToggleGroup(group);
button1.setSelected(true); // default értéknek bejelöljük ezt

RadioButton button2 = new RadioButton("Female");
button2.setToggleGroup(group);

Egy rádió gomb státuszának lekérdezése a következőképpen lehetséges:

button1.isSelected();

Amennyiben azt szeretnénk megtudni, hogy mely gomb van kijelölve a csoporton belül, akkor a következőképpen járhatunk el:

RadioButton selectedRadioButton = (RadioButton) group.getSelectedToggle();
String toogleGroupValue = selectedRadioButton.getText();

Elrendezések

JavaFX-ben a UI elemeknek rendre megmondhatjuk, hogy milyen pozícióban jelenjenek meg. Ennél egy jobb megoldás lehet, ha layout-okat használunk, mivel átméretezéskor a rendszer automatikus méretezi és pozícionálja a layout által tartalmazott UI elemeket is. A beépített elrendezések mind a javafx.scene.layout.Pane osztályból származnak (ezért nevük általában ...Pane-re végződik).

BorderPane

A BorderPane az alábbi képen látható elrendezést biztosít:

A BorderPane a legtöbb alkalmazásban előfordul, mivel remek lehetőséget biztosít a felsőbb szintű komponensek elrendezéséhez. Pl: Fenti toolbar, baloldali navigációs nézet, alulra valamilyen status bar kerülhet, középen a fő tartalom jeleníthető meg. A különböző régiókat akárhogyan méretezhetjük. Ha például nincs szükség a jobboldali részre, akkor annak mérete lehet 0 is. Ehhez egyszerűen nem kell definiálni azt a régiót, amire nincs szükség.

@Override
    public void start(Stage primaryStage) {

        BorderPane root = new BorderPane();
        root.setTop(new Label("Fent"));
        root.setLeft(new Label("Bal"));
        root.setRight(new Label("Jobb"));
        root.setBottom(new Label("Lent"));
        root.setCenter(new Label("Közép"));

        Scene scene = new Scene(root, 300, 300);

        primaryStage.setScene(scene);
        primaryStage.setTitle("BorderPane demo");
        primaryStage.show();

    }

HBox

A HBox egy egyszerű horizontális elrendezést tesz lehetővé, ahol az elemek egymás mellé kerülnek. A HBox-on belül az elemek közötti távolságot a Spacing-gel adhatjuk meg.

HBox root = new HBox();
root.getChildren().addAll(new Button("Egy"), new Button("Kettő"), new Button("Három"));

Ugyanez 10-es spacing-gel:

HBox root = new HBox();
root.setSpacing(10);
root.getChildren().addAll(new Button("Egy"), new Button("Kettő"), new Button("Három"));

Ha padding-et is alkalmazunk rá:

root.setPadding(new Insets(10,10,10,10));

Tipp

A tárolók esetében az elrendezést adott esetben finomíthatjuk egy Region használatával. Például azt szeretnénk, hogy egy gomb a HBox bal a másik pedig a jobb oldalán legyen, akkor a következőket is használhatjuk:

Button btn1 = new Button("Left");
Button btn2 = new Button("Right");

Region spacer = new Region();
HBox.setHgrow(spacer, Priority.ALWAYS);

HBox hbox = new HBox(10, btn1, spacer, btn2);
hbox.setPadding(new Insets(10));

A fenti esetben a spacer régió átméretezéstől függően növekszik (hgrow), így a két gomb a HBox két szélén fog elhelyezkedni.

VBox

A VBox egy egyszerű vertikális elrendezést tesz lehetővé, ahol az elemek egymás alá kerülnek. A VBox-on belül az elemek közötti távolságot a Spacing-el adhatjuk meg.

A példakód már spacing és padding alkalmazását is mutatja.

  @Override
  public void start(Stage primaryStage) {
    try {
      VBox root = new VBox();
      root.setSpacing(10);
      root.setPadding(new Insets(10, 10, 10, 10));
      root.getChildren().addAll(new Button("Egy"), new Button("Kettő"), new Button("Három"));
      Scene scene = new Scene(root, 400, 400);
      primaryStage.setScene(scene);
      primaryStage.show();
    } catch (Exception e) {
      e.printStackTrace();
    }
  }

StackPane

A StackPane, ahogy neve is mutatja, egy stack-et használ. A hozzáadott elemek egy stack-be kerülnek és így egymáson jelennek meg. Jól használható akkor amikor például egy képre szeretnénk szöveget írni. Amennyiben megváltoztatjuk az elemek pozicionálását, akkor az az összes belerakott elemre hatással lesz.

Lássunk egy példát:

  @Override
  public void start(Stage primaryStage) {
    try {
      StackPane root = new StackPane();
      Rectangle rect = new Rectangle(100.0, 30.0);

      Text text = new Text("Yeah");
      text.setFill(Color.WHITE);

      root.getChildren().addAll(rect, text);
      Scene scene = new Scene(root, 400, 400);
      primaryStage.setScene(scene);
      primaryStage.show();
    } catch (Exception e) {
      e.printStackTrace();
    }
  }

Ennek az eredménye a következő:

A példában a javafx.scene.shape.Rectangle osztályt használtuk egy téglalap létrehozásához. Az alap szín fekete, így ezt ezzel rajzolja ki a rendszer. Ezután létrehoztunk egy Text típusú objektumot, melynek a színét (setFill) fehérre állítottuk be.

Tipp

A StackPane alapértelmezetten középre igazítja a benne lévő elemeket.

GridPane

Rácsos elrendezést lehetővé tevő elrendezés manager. A cellatartalmak Node típust esznek meg. Az elrendezést kedvünkre alakíthatjuk a span-ek (sor vagy oszlop összevonások) használatával.

Tipp

Jól használható például formok létrehozásakor.

A cellák közötti helyet a HGap és VGap adja meg.

Egy egyszerű form összerakása valahogy így néz ki:

@Override
  public void start(Stage primaryStage) {
    try {
      GridPane root = new GridPane();
      root.setVgap(10); //függőleges helyköz a cellák között
      root.setHgap(30); //vízszintes helyköz a cellák között

      //első sor hozzáadása
      Text name = new Text("Név:");
      root.add(name, 0, 0); //add(Node child, int columnIndex, int rowIndex)
      TextField nameTextField = new TextField();
      root.add(nameTextField, 1, 0);

      //második sor hozzáadása
      Text email = new Text("Email:");
      root.add(email, 0, 1);
      TextField emailTextField = new TextField();
      root.add(emailTextField, 1, 1);

      // A két gombot belerakjuk egy HBox-ba
      Button ok = new Button("Ok");
      Button cancel = new Button("Mégse");
      HBox hb = new HBox();
      hb.setAlignment(Pos.CENTER); // A hbox-on belül középre igazítottak az elemek
      hb.setSpacing(20); // az elemek közötti távolság
      hb.getChildren().addAll(ok, cancel); // gombok a hbox-hoz
      root.add(hb, 0, 2, 2, 1); //hbox a grid-hez -> add(Node child, int columnIndex, int rowIndex, int colspan, int rowspan)

      root.setPadding(new Insets(10, 10, 10, 10)); // gridre egy padding
      Scene scene = new Scene(root, 400, 400);
      primaryStage.setScene(scene);
      primaryStage.show();
    } catch (Exception e) {
      e.printStackTrace();
    }
  }

Ennek az eredménye:

FlowPane

A FlowPane az elemek egymás után helyezi el. Alapértelmezetten horizontálisan rakja őket egymás után, ameddig a szélesség azt engedi, utána új sort kezd. Megadható, hogy sor- vagy oszlopfolytonosan dolgozzon (setOrientation()).

Lássunk egy példát:

  @Override
  public void start(Stage primaryStage) {
    try {
      FlowPane root = new FlowPane();
      root.setPadding(new Insets(5, 0, 5, 0)); //Flowpane paddingje
      root.setVgap(10); //Elemek közötti vertikális hely
      root.setHgap(10); // horizontálisan a spacing
      root.setOrientation(Orientation.VERTICAL); //Orientáció beállítása

      root.getChildren().addAll(new Button("1"), new Button("2"), new Button("3"));

      Scene scene = new Scene(root,400,400);
      primaryStage.setScene(scene);
      primaryStage.show();
    } catch(Exception e) {
      e.printStackTrace();
    }
  }

TilePane

A TilePane nagyon hasonló a FlowPane-hez, de egy rácsos elrendezést biztosít az egymás után bepakolt elemekre. Fontos, hogy a cellák mérete ugyanakkora lesz.

TilePane root = new TilePane();
root.setPadding(new Insets(10));
root.setVgap(10);
root.setHgap(10);

Button btn1 = new Button("1");
btn1.setPrefWidth(20);

Button btn2 = new Button("2");
btn2.setPrefWidth(40);

Button btn3 = new Button("3");
btn3.setPrefWidth(100);

root.getChildren().addAll(btn1, btn2, btn3);

Amennyiben a példában kicseréljük a TilePane-t FlowPane-re, akkor az elemek közötti nagy 'rés' megszűnik, mert a FlowPane nem foglalkozik azzal hogy rácsos legyen az elrendezés, csak pakolja egymás után az elemeket.

AnchorPane

Az AnchorPane akkor jöhet jól, ha az ablak négy széléhez viszonyítva valamilyen elemeket fixen akarunk tartani. Például egy HBox-ban lévő gombokat alulra szeretnénk mindig rakni. Ez az átméretezéskor is megmarad. Ehhez az kell, hogy a HBox-ra egy horgonyt (anchor-t) állítsunk be.

Lássuk a példát:

...
HBox hb = new HBox();
Button buttonSave = new Button("Save");
Button buttonCancel = new Button("Cancel");
hb.setSpacing(20);
hb.setPadding(new Insets(10));
hb.getChildren().addAll(buttonSave, buttonCancel);

AnchorPane root = new AnchorPane();         
root.getChildren().add(hb);
AnchorPane.setBottomAnchor(hb, 5.0);            
Scene scene = new Scene(root,400,400);
...

Fontos, hogy egy node-ra több anchor-t is alkalmazhatunk. Ha például a fenti példában a HBox-ot nem csak lentre szeretnénk horgonyoztatni, hanem jobb oldalra is akkor az AnchorPane.setRightAnchor(hb, 10) hívást is meg kell ejtenünk.

A fenti példa eredménye:

Menük

A menük, Menu, azok a szöveges elemek, melyekre az egeret rámozgatva lenyíló szövegeket találunk, melyek lehetnek további menük vagy akár konkrét funkcionalitást biztosító elemek, MenuItem. A menüket gyakran az ablakok tetejére helyezzük el, de ez szabadon választható és a feljebb felsorolt tárolók bármelyikével használhatók, akárcsak bármelyik másik Node.

Ahhoz, hogy a menük egymás mellett legyenek alkalmazhatunk egy menü sort, MenuBar. Ez fogja tartalmazni az összes menüt egymás mellett.

MenuBar menuBar = new MenuBar();
Menu fileMenu = new Menu("File"); // Ez lesz a File menü, a szöveget konstruktorban adhatjuk meg.
Menu helpMenu = new Menu("Help"); // Ez lesz a help menü

menuBar.getMenus().addAll(fileMenu, helpMenu); // A menüket hozzá is kell adni a menü bárhoz, különben nem jeleníti meg azokat.

Eddig nem tartalmaznak elemeket a menük, csak megjelennek. Ahhoz, hogy lenyíló tartalmuk legyen, további elemeket kell adni a menükhöz, pl. MenuItem.

MenuItem newFileMenuItem = new MenuItem("New");
MenuItem openFileMenuItem = new MenuItem("Open");
fileMenu.getItems().addAll(newFileMenuItem, openFileMenuItem);

MenuItem showHelpMenuItem = new MenuItem("GeneralHelp");
helpMenu.getItems().add(showHelpMenuItem);

Ezzel az adott menükre kattintva előjönnek a megfelelő elemek, azonban eddig semmi sem történik, ha rákattintunk egy elemre. Ehhez meg kell adnunk, hogy mi történjen az adott elemre kattintáskor.

newFileMenuItem.setOnAction(event -> {
            // Itt adhatjuk meg mi legyen a művelet ha rákattintunk
});

Dailógus ablakok

Alert

A JDK 8u40-val a JavaFX-be bekerültek a dialógus ablakokat megvalósító API osztályok. Az egyik ilyen osztály az Alert.

Lássunk is egy példát:

Alert alert = new Alert(AlertType.INFORMATION);
alert.setTitle("Cím");
alert.setHeaderText("Az ablak tartalom felső header része");
alert.setContentText("Részletesebb leírás a header text alatt");

alert.showAndWait();

Az Alert többféle konstruktorral rendelkezik, de mindegyiknél megtalálható az AlertType paraméter, mellyel megadhatjuk, hogy milyen típusú dialógus ablakot szeretnénk létrehozni. A következő értékek adhatók meg:

• AlertType.INFORMATION
• AlertType.WARNING
• AlertType.ERROR
• AlertType.CONFIRMATION
• AlertType.NONE

Ezek maguktól értetődnek, de próbáljuk ki mindegyiket, hogy lássuk a különbségeket. A NONE csak egy csupasz dialógus ablakot ad nekünk.

Egy Alert-nek 3 különböző szövegét állíthatjuk be, melyet a fenti példa is mutat. A dialógus ablaknak van egy címe, egy header-je (kb egy összegző szöveg), és egy részletesebb leírása (a contentText).

Ahogy azt korábban a Stage-nél láttuk, meg kell hívnunk a show() metódust, mivel addig a pontig nem látszik az ablak.

A dialógus ablakainkat általában modálisként szeretjük tálalni a felhasználó elé, tehát nem akarjuk, hogy a rendszerben bármi mást tudjon csinálni a felhasználó ameddig a dialógusablakról nem gondoskodott megfelelően. Ehhez a legegyszerűbb, ha a fent is használt showAndWait() metódust használjuk. Fontos, hogy a showAndWait() vissza is tér egy Optional<ButtonType> eredménnyel, amelyből megtudhatjuk, hogy a felhasználó melyik gombot nyomta meg, ami fontos lehet például egy CONFIRMATION típusú dialógusnál.

Nézzünk egy példát:

package application;

import java.util.Optional;

import javafx.application.Application;
import javafx.scene.control.Alert;
import javafx.scene.control.Alert.AlertType;
import javafx.scene.control.ButtonType;
import javafx.stage.Stage;

public class Main extends Application {
  @Override
  public void start(Stage primaryStage) {

    primaryStage.setOnCloseRequest(e -> {
      Alert confirm = new Alert(AlertType.CONFIRMATION, null, ButtonType.YES, ButtonType.NO);
      confirm.setTitle("Are you sure you want to exit?");
      confirm.setHeaderText("Are you sure you want to exit?");

      Optional<ButtonType> answer = confirm.showAndWait();

      if (answer.get() == ButtonType.NO) {
        e.consume();
      }
    });

    primaryStage.setWidth(400);
    primaryStage.setHeight(400);
    primaryStage.show();

  }

  public static void main(String[] args) {
    launch(args);
  }
}

A példából több mindent is tanulhatunk, egyrészt az Alert-nek van egy olyan konstruktora is, ami a következőképpen néz ki:

Alert(AlertType alertType, String contentText, ButtonType... buttons)

Így egyszerűen megadhatjuk a contentText-et, illetve megadhatjuk, hogy milyen gombokat szeretnénk a dialógusra rakni. Jelen helyzetben egy Yes és egy No feliratú gombot helyezünk el. Amennyiben ezeket megadjuk, akkor az alapértelmezett (OK és Cancel) gombok nem lesznek rápakolva az ablakra.

A dialógus akkor jelenik meg, ha megpróbáljuk bezárni a fő ablakunkat. Ehhez az eseménykezelőt a setOnCloseRequest(...) metódus segítségével állíthatjuk be.

A showAndWait() visszatérését eltároljuk egy lokális változóban, majd megállapítjuk, hogy a NO gombot nyomta-e meg a felhasználó. Ha mégsem akar kilépni az alkalmazásból, akkor az eseményt elkapjuk és nem küldjük tovább (ezt teszi a consume() hívás). Ez azt jelenti, hogy a kilépési szándékunkat (az eseményt) nem továbbítjuk.

A fenti példában jól látható, hogy mi magunk választhatjuk ki, hogy milyen gombok jelenjenek meg a felületen. Ez rendben is van, de mi van akkor, ha magyar feliratú gombokat szeretnénk? A rendszer alapból angol feliratú gombokat biztosít. Szerencsére a JavaFX API erre is ad lehetőséget. Tekintsük a következő kódrészletet:

ButtonType buttonTypeNo = new ButtonType("Nem", ButtonData.NO);

Ilyen módon létrehozhatunk egy új gombtípust, melynek a felirata a 'Nem' szöveg, illetve viselkedését tekintve megegyezik a ButtonType.NO funkcionalitásával. Ezeket a viselkedéseket a ButtonData adja meg, mint azt a példa is mutatja. Érdemes lehet a dokumentációt megtekinteni az összes lehetséges variánsért.

További beállítási lehetőségként azt is megadhatjuk, hogy az ablak milyen elemekkel rendelkezzen. Ilyen például a stílusa.

dialog.initStyle(StageStyle.UTILITY);

Ebben az esetben az ablak csak a bezáró gombbal fog rendelkezni és minimize, maximize gombokkal nem.

Fontos lehet a szülőt beállítani: dialog.initOwner(parentWindow);

Illetve megadhatjuk a modalitás típusát is: dialog.initModality(Modality.APPLICATION_MODAL); Ennek eredményeképpen az ablakunk a teljes alkalmazásra nézve lesz modális nem pedig csak a szülőre nézve.

További dialógus típusok

Az Alert-en kívül a JavaFX biztosít még néhány további beépített dialógust. Ezeket nem fogjuk részletesen megnézni. Használatuk nagyban hasonlít az Alert-hoz. Ezek a következőek:

• TextInputDialog: egyszerű szöveges input is található a dialógusablakon, melynek tartalmát a showAndWait() adja vissza eredményül.
• ChoiceDialog: Egy legördülő mezőt tartalmazó dialógus ablak. Amennyiben a felhasználó ad meg értéket, akkor az elkérhető a showAndWait() visszatérési értékétől.
• Dialog: A lehető legáltalánosabb dialógus ablak, melynek minden részét egyedire szabhatunk ahogy csak akarunk.

Parancssori paraméterek használata (Opcionális)

A javafx.application.Application osztály biztosítja a megfelelő API hívásokat, hogy a paramétereket könnyen elérhessük. Ehhez hívjuk meg a getParamters() metódust, amely egy Application.Parameters típussal tér vissza. Ebből kihorgászhatóak a név nélküli és a nevesített paraméterek is. Név nélküli lehet például: --help, és nevesített például a --inputDir="/home/valaki/input/" paraméter megadás. A név nélküli paramétereket a getUnnamed() metódussal kérhetjük le, mely egy List<String>-et ad vissza az összes névtelen paraméterrel. A névvel rendelkező paraméterek a getNamed() metódussal kapjuk meg, mely egy Map<String, String> objektummal tér vissza. Mivel a parancssori parmétereket már nem módosíthatjuk, ezért ezek read-only objektumok, azaz final-ök.

Amennyiben nem szeretnénk kettéválasztani a paramétereket típus szerint (pl.: egy az egyben tovább akarjuk egy 3rd party libnek), akkor használhatjuk a List<String> getRaw() metódust.

Fontos lehet még, hogy a paraméterek elérése a konstruktorban még nem elérhető, viszont az init() metódusban már igen.

Példa

A JavaFX projektünkben csináljuk a következőket:

@Override
public void start(Stage stage) {
  // Get application parameters
  Parameters p = this.getParameters();

  Map<String, String> namedParams = p.getNamed();
  List<String> unnamedParams = p.getUnnamed();
  List<String> rawParams = p.getRaw();

  String paramStr = "Named Parameters: " + namedParams + "\n" +
  "Unnamed Parameters: " + unnamedParams + "\n" +
  "Raw Parameters: " + rawParams;

  TextArea ta = new TextArea(paramStr);
  ta.setEditable(false);
  Group root = new Group(ta);

  stage.setScene(new Scene(root));
  stage.setTitle("Application Parameters");
  stage.show();
}

A fenti kód megjeleníti a megadott paramétereket egy TextArea-ban. Ahhoz, hogy valami értelmeset is lássunk be kell állítanunk valamilyen command line paramétereket.

JavaFX SDK használata esetében ez a szokásos módon megtehető (Run Configurations), Maven-es projekt esetében a javafx-maven-plugin-t használva viszont a következőt kell megtennünk, ha például a --help --inputDir="/home/valaki/input/" parancssori argumentumokat kívánjuk használni:

<plugin>
    <groupId>org.openjfx</groupId>
    <artifactId>javafx-maven-plugin</artifactId>
    <version>0.0.4</version>
    <configuration>
        <mainClass>hu.alkfejl.App</mainClass>
        <commandlineArgs>--help --inputDir"/home/valaki/input/"</commandlineArgs>
    </configuration>
</plugin>

Futtatáskor a következő eredményt kapjuk:

Figyelem

A javafx-maven-plugin esetében a paraméterek szétválasztása nem megfelelően működik, de a raw parameters mindig jól kerül átadásra.

Feladatok

Counter (04_hazi_counter)

Készítsük el a következőhöz hasonló felületet JavaFX-ben!

• A felület egy HBox-al dolgozik, melynek legyen valamekkora padding-je és az elemek között maradjon valamennyi hely.
• A felületen egy label, egy TextField és egy gomb legyen megtalálható.
• A TextField értékét a felületen ne írhassa be a felhasználó manuálisan, annak kezdőértéke legyen 0.
• A count gomb megnyomásakor a TextField értékét olvassuk ki és növeljük eggyel

Megoldás

package hu.alkfejl.hazi;

import javafx.application.Application;
import javafx.geometry.Insets;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.control.Button;
import javafx.scene.control.Label;
import javafx.scene.control.TextField;
import javafx.scene.layout.HBox;
import javafx.scene.layout.StackPane;
import javafx.stage.Stage;

/**
 * JavaFX App
 */
public class App extends Application {

    @Override
    public void start(Stage stage) {

        HBox root = new HBox();
        root.setPadding(new Insets(20));
        root.setSpacing(20);

        Label counterLabel = new Label("Counter");
        TextField counterTF = new TextField("0");
        counterTF.setEditable(false);

        Button incBtn = new Button("Count");
        incBtn.setOnAction(actionEvent -> {
            Integer value = Integer.parseInt(counterTF.getText());
            value++;
            counterTF.setText(value.toString());
        });

        root.getChildren().addAll(counterLabel, counterTF, incBtn);
        var scene = new Scene(root, 640, 480);
        stage.setScene(scene);
        stage.show();
    }

    public static void main(String[] args) {
        launch();
    }

}

Feladat (07_click-counter)

Írjunk egy JavaFX programot, melyben számoljuk, hogy egy gombot hányszor nyomtak meg, illetve hogy összesen az alkalmazáson belül hány kattintás történt (gombnyomás is beleszámolódik)! Megfelelő, ha az előző programot terjesztjük ki az egérkattintásokat figyelő eseménykezelővel.

Megoldás

package hu.alkfejl;

import javafx.application.Application;
import javafx.geometry.Pos;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.control.Button;
import javafx.scene.control.Label;
import javafx.scene.layout.StackPane;
import javafx.scene.layout.VBox;
import javafx.stage.Stage;


public class App extends Application {

    private int totalClicks = 0;
    private int buttonClicks = 0;

    @Override
    public void start(Stage stage) {



        Label totalClicksLabel = new Label("Total clicks: " + totalClicks);
        Label buttonClicksLabel = new Label("Button clicks: " + buttonClicks);
        Button button = new Button("Increment Button Count");

        button.setOnAction(actionEvent -> {
            buttonClicks++;
            totalClicks++;
            buttonClicksLabel.setText("Button clicks: " + buttonClicks);
            totalClicksLabel.setText("Total clicks: " + totalClicks);
        });

        VBox vbox = new VBox(totalClicksLabel, buttonClicksLabel, button);
        vbox.setAlignment(Pos.CENTER);
        vbox.setSpacing(20.0);

        var scene = new Scene(new StackPane(vbox), 640, 480);

        scene.setOnMouseClicked(mouseEvent -> {
            totalClicks++;
            totalClicksLabel.setText("Total clicks: " + totalClicks);
        });

        stage.setScene(scene);
        stage.show();
    }

    public static void main(String[] args) {
        launch();
    }

}

Accumulator (05_hazi_accumulator)

Készítsük el következőhöz hasonló felületet JavaFX-ben!

• Legyen VBox a root elemem!
• Ezen belül legyenek HBox-ok!
• A fentiekre állítsak be valamilyen spacing-et, illetve a VBox-hoz paddinget is!
• Két label és két TextField legyen a felületen!
• Az első TextField-be számokat írhatok és amennyiben megnyomom az entert, akkor a sum TextField aktuális értékéhez adjam hozzá az első TextField értékét!
• a sum TextField értéke 0-ról indul és nem szerkeszthető!
• Figyelj a hibakezelésre is! Ha nem számot írnak be akkor nem kell hozzáadni semmit sem a sumhoz!

Megoldás

package hu.alkfejl.hazi;

import javafx.application.Application;
import javafx.geometry.Insets;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.control.Label;
import javafx.scene.control.TextField;
import javafx.scene.input.KeyCode;
import javafx.scene.layout.HBox;
import javafx.scene.layout.StackPane;
import javafx.scene.layout.VBox;
import javafx.stage.Stage;

/**
 * JavaFX App
 */
public class App extends Application {

    @Override
    public void start(Stage stage) {
        VBox root = new VBox();
        root.setSpacing(20);
        root.setPadding(new Insets(20));

        HBox firstRow = new HBox();
        firstRow.setSpacing(10);
        Label numLabel = new Label("Enter a number");
        TextField numTF = new TextField();

        firstRow.getChildren().addAll(numLabel, numTF);

        // Második, summázós sor
        HBox secondRow = new HBox();
        secondRow.setSpacing(10);
        Label accLabel = new Label("Accumulated sum");
        TextField sumTF = new TextField("0.0");
        sumTF.setEditable(false);

        secondRow.getChildren().addAll(accLabel, sumTF);

        Label msg = new Label("");

        // Eseménykezelés
        numTF.setOnKeyReleased(keyEvent -> {
            if(keyEvent.getCode() == KeyCode.ENTER){
                Double actSum = Double.parseDouble(sumTF.getText());

                try{
                    Double num = Double.parseDouble(numTF.getText());
                    actSum += num;
                    sumTF.setText(actSum.toString());
                    numTF.setText("");
                    msg.setText("");
                }catch (NumberFormatException ex){
                    msg.setText("Please enter a valid number");
                    msg.setStyle("-fx-text-fill: red");
                }
            }
        });


        root.getChildren().addAll(firstRow, secondRow, msg);
        Scene scene = new Scene(root, 640, 480);



        stage.setScene(scene);
        stage.show();
    }

    public static void main(String[] args) {
        launch();
    }

}

Daily Challange

Feladat

A Chaos Game során egy háromszög (legyen szabályos) csúcspontjai adottak (A, B, C). A 3 csúcs mellett választunk egy véletlenszerű pontot a síkon (D). Ezután egy iteratív algoritmust futtatunk, melynek minden lépésében véletlenszerűen választunk egy csúcsot, majd a választott csúcs és a D pont által alkotott szakasz felezőpontját választjuk új D pontnak és ki is rajzoljuk. Ezt az iterációt a végtelenségig folytathatjuk.

Amennyiben jól dolgoztunk, akkor megkapjuk a Sierpinszky-háromszöget.

A feladat során jól jöhetnek a következő JavaFX osztályok:

• Point2D: két dimenziós pont
• Circle: Körök kirajzolásához használható
• Timeline: Animáció alkalmazásához

Az implementáció során általánosíthatjuk a megvalósítást tetszőleges szabályos sokszögre, illetve akkor is más rajzolatokat kapunk, ha egymás után kétszer nem választhatjuk ugyanazt a csúcsot.

Megoldás

package hu.alkfejl;

import java.util.ArrayList;
import java.util.List;

import javafx.animation.KeyFrame;
import javafx.animation.Timeline;
import javafx.application.Application;
import javafx.geometry.Point2D;
import javafx.scene.Group;
import javafx.scene.Scene;
import javafx.scene.shape.Circle;
import javafx.stage.Stage;
import javafx.util.Duration;

public class App extends Application {

    //Configs
    private final double speed = 1;
    private final boolean canRepeatVertex = false;
    private final int numOfVertices = 5;
    private final int height = 600;
    private final int width = 600;
    private final int padding = 20;
    private final double radius = 1.0;
    private final double divDistance = 0.5;

    private List<Point2D> vertices = new ArrayList<>();
    private Point2D last; // half point
    private Point2D lastChoosenVertex = null;
    private Group root = new Group();

    @Override
    public void init() throws Exception {
        super.init();

        double degreeStep = 360 / numOfVertices;
        double actDegree = 270;

        double actX = width / 2;
        double actY = padding;

        for (int i = 0; i < numOfVertices; i++) {
            actX = Math.cos(actDegree * Math.PI / 180) * (width / 2 - padding) + width / 2;
            actY = Math.sin(actDegree * Math.PI / 180) * (height / 2 - padding) + height / 2;

            Point2D p = new Point2D(actX, actY);
            vertices.add(p);

            actDegree += degreeStep;
        }

        // init the starting point
        last = new Point2D(Math.random() * width, Math.random() * height);
    }

    private double distance(Point2D p1, Point2D p2) {
        return Math.sqrt(Math.pow(p1.getX() - p2.getX(), 2) + Math.pow(p1.getY() - p2.getY(), 2));
    }

    private Point2D halfPoint(Point2D p1, Point2D p2) {
        return new Point2D((p1.getX() + p2.getX()) / 2, (p1.getY() + p2.getY()) / 2);
    }

    private Point2D newPoint(Point2D p1, Point2D p2) {
        return new Point2D((p1.getX() + p2.getX()) / (1 / divDistance), (p1.getY() + p2.getY()) / (1/divDistance) );
    }

    private void iterate() {
        // Choose the vertex
        int random;
        Point2D choosenOne;

        if(canRepeatVertex) {
            random = (int) (Math.random() * numOfVertices);
            choosenOne = vertices.get(random);
        }else {
            do {
                random = (int) (Math.random() * numOfVertices);
                choosenOne = vertices.get(random);
            }while(choosenOne == lastChoosenVertex);
        }

        Point2D halfPoint = halfPoint(choosenOne, last);

        root.getChildren().add(new Circle(halfPoint.getX(), halfPoint.getY(), radius));

        last = halfPoint;
        lastChoosenVertex = choosenOne;
    }

    @Override
    public void start(Stage stage) {

        // Drawing a Circle
        for (Point2D p : vertices) {
            Circle circle = new Circle();
            circle.setCenterX(p.getX());
            circle.setCenterY(p.getY());
            circle.setRadius(radius * 3);
            root.getChildren().add(circle);
        }

        Timeline timeline = new Timeline(new KeyFrame(Duration.millis(speed), ae -> iterate() ) );
        timeline.setCycleCount(Timeline.INDEFINITE);
        timeline.play();

        Scene scene = new Scene(root, width, height);
        stage.setTitle("Chaos Game");
        stage.setScene(scene);
        stage.show();

    }

    public static void main(String[] args) {
        launch(args);
    }
}

Referenciák

• FxDocs
• Oracle Docs Layouts

---

Utolsó frissítés: 2024-03-18 10:29:57